Túlélheti-e a nyomtatott sajtó a digitális média térhódítását?

Az egyszerű hírközlő médiumtól a társadalomformáló erőig. Bemutatjuk a nyomtatott sajtó rövid történetét, és megpróbáljuk megjósolni a jövőjét is.

Magával a nyomtatás történetével és a technológia elterjedésével korábban már foglalkoztunk a blogunkon. Csakúgy, mint a print és a digitális média viszonyával, a nyomtatott kiadványok és az e-bookok, digitális magazinok harcával is. A print lapok kialakulásáról és azok modern korban betöltött szerepéről egészen idáig azonban még nem ejtettünk szót.

Pedig beszélni bőven van miről. Nem csak maguk a médiumok és a nyomdai munka, de az emberek életfelfogása, látásmódja, és tulajdonképpen az egész világ rengeteget változott azóta, hogy az első, nyomtatott formában sokszorosított kiadvány napvilágot látott.

Hogyan született meg a hírlap, hogyan vált a társadalmi-politikai folyamatok egyik fontos formálójává? És persze legfőképp: várható-e, hogy a nyomtatott sajtó a jövőben ismét visszanyeri korábbi presztizsét, és újra a régi fényében tündökölhet majd, ami az elmúlt időkben némileg megkopott a digitális médiumok árnyékában?

A hírlapok elődei öregebbek, mint gondolnánk

Nehéz lenne egészen pontosan meghatározni, mikor is látott napvilágot az első nyomtatott sajtótermék. Abban azonban egészen biztosak lehetünk, hogy a hírlaptörténelem gyökereit még jóval az úgynevezett emlegetett Gutenberg-galaxis kialakulása előtt kell keresnünk.

Ha a hírújságok őseit kutatjuk, egészen a Római Birodalom koráig, Julius Caesar császárságának idejéig kell visszamennünk a történelemben. Az ókori Rómáig, ahol a fontos hírek, közlemények még kéziratos formában terjedtek a város lakói közt. Az ilyen jellegű kiadványok még korántsem a mai napilapokhoz hasonló médiumokként működtek. Sokkal inkább egyfajta közlönynek tekinthetjük őket, melyek célja az aktuális ítélkezéseket, új törvényeket írásos formában történő kihirdetése volt a császárság területén.

Európában az első, valódi újságnak a velencei Notizie Scritte-ét tekinthetjük, mely jóval később, 1566-ban hagyta el a nyomdát. Az első, mai értelemben is hírlapnak nevezhető kiadvány pedig néhány évtizeddel később, 1609-ben, Strassburgban jelent meg.

Mint az látható, a kialakulás időszaka meglehetősen döcögős, több évszázadot is felölelő kérdés. Ez bizonyítja azt, hogy az embereknek már a mai értelemben vett sajtó megjelenése előtt is komoly igényük mutatkozott az információ-fogyasztásra, és kizárólag a megfelelő technológia hiánya volt az, ami megakadályozta a nyomtatott újságok elterjedését.

Az aranykor így egészen az 1830-as évekig váratott magára.

Az első rendszeres kiadványok és a fellendülés időszaka

Természetesen, mint a rengeteg nyomdaipari terület fellendüléséhez, úgy a nyomtatott sajtó beindulásához is a Gutenberg-féle, cserélhető betűs nyomdagép járult hozzá leginkább. A nyomtatott hírközlés ennek köszönhetően vált elterjedté, eleinte Itáliában, majd Európa-szerte, a kezdeti időszakban rendszertelenül kiadott röpiratok, majd később az úgynevezett újságlevelek formájában.

A nyomdagépek terjedése mellett nagy lökést jelentett a postai hálózat rohamos fejlődése is, mely főként az egyre szaporodó vasútvonalaknak és a távíró berendezéseknek megjelenésének volt köszönhető. Ezek az újítások tették lehetővé, hogy a friss hírek eljussanak az eleinte újságlevelekre, majd pedig hírlapokra előfizető érdeklődők otthonába.

A rendszeres megjelenés tehát nagyjából a XVII. század elejéig nem volt jellemző. Az akkortájt végbemenő társadalmi és politikai változások, valamint a fogyasztói igények azonban utat nyitottak publicisztika kialakulásának, növelve ezzel a rendszeres megjelenésre való igényeket. Ezután vált csak igen fontos tényezővé a sajtó, és lett a polgárság fontos fegyvere, többek közt a feudalizmus elleni küzdelemben is.

Az első francia napilap 1631-ben, a máig létező, német Kölnische Zeitung az 1830-as években, az első magyar nyelvű lap, a Magyar Hírmondó pedig 1780-ban látta meg a napvilágot.

Mit tartogat a jövő a nyomtatott újságok számára?

A XIX. és XX. században a nyomtatott sajtó számított az egyik legkönnyebben elérhető, éppen ezért a leginkább elterjedt hírközlési formának. Az idő előrehaladtával egyre nagyobb igény mutatkozott a különböző véleményeket bemutató újságok iránt, és mind tartalmilag, mind tipográfiailag szélesedni látszott a hírlapok, folyóiratok palettája.

A nyomdatechnika fejlődésének köszönhetően megjelentek a képes újságok és színes magazinok is. Úgy tűnt, a nyomtatott sajtót a rádió, valamint a televízió térnyerése sem képes kiszorítani a mindennapokból. Aztán az 1980-as évek végén azonban kezdetét vette valami, ami fenekestől felforgatta a sajtó egészen odáig ismert működését, és gyökerestől megváltoztatta a hírfogyasztási szokásainkat.

Az eredetileg harcászati célokra tervezett internet lakossági megjelenése olyan, új lehetőségek előtt nyitotta meg a kaput, melyek a hírközlés szempontjából hatalmas áttörést jelentettek. Az, hogy a világhálón minden egyetlen kattintással, gyakorlatilag azonnal megoszthatóvá és elérhetővé vált, hihetetlen ütemben gyorsította fel az információáramlást. Ez az újdonság pedig kiváló táptalajt nyújtott egy újfajta médium, az online hírújságok és magazinok megszületése számára.

Az elmúlt húsz évben a progresszió pedig nemhogy lelassult volna, de még komolyabb sebességre kapcsolt. A web 2.0 világa és a közösségi média megjelenése ugyanis teljesen a feje tetejére állították a sajtó korábban ismert világát. Nem csak pozitív, de negatív értelemben is, hiszen az úgynevezett újmédia térhódítása meglehetősen rányomta a bélyegét a klasszikus, nyomtatott formában megjelenő sajtótermékek piacára.

Sokan temették már évekkel ezelőtt is a print lapokat, mondván a digitális világban a létezésük értelmetlenné vált. Nem csak gyorsabb és olcsóbb, de környezetbarátabb megoldást is jelent az online sajtóorgánumok böngészése, hiszen ez elektronikus lapok mindig naprakészek, ingyen elérhetők, és olvasásukkal nem termelünk papírszemetet. Az igazság azonban az, hogy legyen bármennyire is válságos helyzetben a print média, a nyomtatott újságok helyét valószínűleg sosem lesznek képesek átvenni virtuális testvéreik. Hogy miért?

Ennek legfőbb oka az a presztizs, amit a nyomtatott újságoknak az elmúlt évszázadok során sikerült kivívniuk. Az online lapok letaszíthatják ugyan a hírközlés trónjáról a print kiadványokat, azonban el kell ismernünk, hogy egy kézzelfogható újság forgatása minden szempontból nagyobb élményt jelent, mint vibráló a monitor böngészése.

A nyomtatott hírlapok, csakúgy, mint a nyomtatott könyvek egyfajta lélekkel rendelkeznek, mely leginkább az elkészülésükbe fektetett munkának köszönhető. Az írástól kezdve, a tördelésen át, egészen a nyomdai munkától a kiszállításig. Ez a folyamat az, ami felejthetetlenné teszi a nyomtatott kiadványokat, és lehetővé teszi számukra, hogy habár mindig megújulva és kissé mindig átalakulva, de évszázadok óta velünk legyenek és a jövőben is kielégítsék információra való, csillapíthatatlan éhségünket.

Precíz, korrekt, gyors és jó minőségű munkájával a Zsoli Bt. méltó partnerként segíti cégünk értékesítési tevékenységét. Köszönjük! Neptun Apartmanház

Igazán megbízható gyors partner, ajánlani tudom őket. Dávid Ákos

További olvasnivalók

Nyomdai ajánlatkérés a legegyszerűbben, leggyorsabban.

Kényelmesen és gyorsan.

Csak a legszükségesebb paraméterek bekérésével.

Ezek is érdekelhetik: