Túlélheti-e a nyomtatott sajtó a digitális média térhódítását?

Az egyszerű hírközlő médiumtól a társadalomformáló erőig. Bemutatjuk a nyomtatott sajtó rövid történetét, és megpróbáljuk megjósolni a jövőjét is.

Magával a nyomtatás történetével és a technológia elterjedésével korábban már foglalkoztunk a blogunkon. Csakúgy, mint a print és a digitális média viszonyával, a nyomtatott kiadványok és az e-bookok, digitális magazinok harcával is. A print lapok kialakulásáról és azok modern korban betöltött szerepéről egészen idáig azonban még nem ejtettünk szót.

Pedig beszélni bőven van miről. Nem csak maguk a médiumok és a nyomdai munka, de az emberek életfelfogása, látásmódja, és tulajdonképpen az egész világ rengeteget változott azóta, hogy az első, nyomtatott formában sokszorosított kiadvány napvilágot látott.

Hogyan született meg a hírlap, hogyan vált a társadalmi-politikai folyamatok egyik fontos formálójává? És persze legfőképp: várható-e, hogy a nyomtatott sajtó a jövőben ismét visszanyeri korábbi presztizsét, és újra a régi fényében tündökölhet majd, ami az elmúlt időkben némileg megkopott a digitális médiumok árnyékában?

A hírlapok elődei öregebbek, mint gondolnánk

Nehéz lenne egészen pontosan meghatározni, mikor is látott napvilágot az első nyomtatott sajtótermék. Abban azonban egészen biztosak lehetünk, hogy a hírlaptörténelem gyökereit még jóval az úgynevezett emlegetett Gutenberg-galaxis kialakulása előtt kell keresnünk.

Ha a hírújságok őseit kutatjuk, egészen a Római Birodalom koráig, Julius Caesar császárságának idejéig kell visszamennünk a történelemben. Az ókori Rómáig, ahol a fontos hírek, közlemények még kéziratos formában terjedtek a város lakói közt. Az ilyen jellegű kiadványok még korántsem a mai napilapokhoz hasonló médiumokként működtek. Sokkal inkább egyfajta közlönynek tekinthetjük őket, melyek célja az aktuális ítélkezéseket, új törvényeket írásos formában történő kihirdetése volt a császárság területén.

Európában az első, valódi újságnak a velencei Notizie Scritte-ét tekinthetjük, mely jóval később, 1566-ban hagyta el a nyomdát. Az első, mai értelemben is hírlapnak nevezhető kiadvány pedig néhány évtizeddel később, 1609-ben, Strassburgban jelent meg.

Mint az látható, a kialakulás időszaka meglehetősen döcögős, több évszázadot is felölelő kérdés. Ez bizonyítja azt, hogy az embereknek már a mai értelemben vett sajtó megjelenése előtt is komoly igényük mutatkozott az információ-fogyasztásra, és kizárólag a megfelelő technológia hiánya volt az, ami megakadályozta a nyomtatott újságok elterjedését.

Az aranykor így egészen az 1830-as évekig váratott magára.

Az első rendszeres kiadványok és a fellendülés időszaka

Természetesen, mint a rengeteg nyomdaipari terület fellendüléséhez, úgy a nyomtatott sajtó beindulásához is a Gutenberg-féle, cserélhető betűs nyomdagép járult hozzá leginkább. A nyomtatott hírközlés ennek köszönhetően vált elterjedté, eleinte Itáliában, majd Európa-szerte, a kezdeti időszakban rendszertelenül kiadott röpiratok, majd később az úgynevezett újságlevelek formájában.

A nyomdagépek terjedése mellett nagy lökést jelentett a postai hálózat rohamos fejlődése is, mely főként az egyre szaporodó vasútvonalaknak és a távíró berendezéseknek megjelenésének volt köszönhető. Ezek az újítások tették lehetővé, hogy a friss hírek eljussanak az eleinte újságlevelekre, majd pedig hírlapokra előfizető érdeklődők otthonába.

A rendszeres megjelenés tehát nagyjából a XVII. század elejéig nem volt jellemző. Az akkortájt végbemenő társadalmi és politikai változások, valamint a fogyasztói igények azonban utat nyitottak publicisztika kialakulásának, növelve ezzel a rendszeres megjelenésre való igényeket. Ezután vált csak igen fontos tényezővé a sajtó, és lett a polgárság fontos fegyvere, többek közt a feudalizmus elleni küzdelemben is.

Az első francia napilap 1631-ben, a máig létező, német Kölnische Zeitung az 1830-as években, az első magyar nyelvű lap, a Magyar Hírmondó pedig 1780-ban látta meg a napvilágot.

Mit tartogat a jövő a nyomtatott újságok számára?

A XIX. és XX. században a nyomtatott sajtó számított az egyik legkönnyebben elérhető, éppen ezért a leginkább elterjedt hírközlési formának. Az idő előrehaladtával egyre nagyobb igény mutatkozott a különböző véleményeket bemutató újságok iránt, és mind tartalmilag, mind tipográfiailag szélesedni látszott a hírlapok, folyóiratok palettája.

A nyomdatechnika fejlődésének köszönhetően megjelentek a képes újságok és színes magazinok is. Úgy tűnt, a nyomtatott sajtót a rádió, valamint a televízió térnyerése sem képes kiszorítani a mindennapokból. Aztán az 1980-as évek végén azonban kezdetét vette valami, ami fenekestől felforgatta a sajtó egészen odáig ismert működését, és gyökerestől megváltoztatta a hírfogyasztási szokásainkat.

Az eredetileg harcászati célokra tervezett internet lakossági megjelenése olyan, új lehetőségek előtt nyitotta meg a kaput, melyek a hírközlés szempontjából hatalmas áttörést jelentettek. Az, hogy a világhálón minden egyetlen kattintással, gyakorlatilag azonnal megoszthatóvá és elérhetővé vált, hihetetlen ütemben gyorsította fel az információáramlást. Ez az újdonság pedig kiváló táptalajt nyújtott egy újfajta médium, az online hírújságok és magazinok megszületése számára.

Az elmúlt húsz évben a progresszió pedig nemhogy lelassult volna, de még komolyabb sebességre kapcsolt. A web 2.0 világa és a közösségi média megjelenése ugyanis teljesen a feje tetejére állították a sajtó korábban ismert világát. Nem csak pozitív, de negatív értelemben is, hiszen az úgynevezett újmédia térhódítása meglehetősen rányomta a bélyegét a klasszikus, nyomtatott formában megjelenő sajtótermékek piacára.

Sokan temették már évekkel ezelőtt is a print lapokat, mondván a digitális világban a létezésük értelmetlenné vált. Nem csak gyorsabb és olcsóbb, de környezetbarátabb megoldást is jelent az online sajtóorgánumok böngészése, hiszen ez elektronikus lapok mindig naprakészek, ingyen elérhetők, és olvasásukkal nem termelünk papírszemetet. Az igazság azonban az, hogy legyen bármennyire is válságos helyzetben a print média, a nyomtatott újságok helyét valószínűleg sosem lesznek képesek átvenni virtuális testvéreik. Hogy miért?

Ennek legfőbb oka az a presztizs, amit a nyomtatott újságoknak az elmúlt évszázadok során sikerült kivívniuk. Az online lapok letaszíthatják ugyan a hírközlés trónjáról a print kiadványokat, azonban el kell ismernünk, hogy egy kézzelfogható újság forgatása minden szempontból nagyobb élményt jelent, mint vibráló a monitor böngészése.

A nyomtatott hírlapok, csakúgy, mint a nyomtatott könyvek egyfajta lélekkel rendelkeznek, mely leginkább az elkészülésükbe fektetett munkának köszönhető. Az írástól kezdve, a tördelésen át, egészen a nyomdai munkától a kiszállításig. Ez a folyamat az, ami felejthetetlenné teszi a nyomtatott kiadványokat, és lehetővé teszi számukra, hogy habár mindig megújulva és kissé mindig átalakulva, de évszázadok óta velünk legyenek és a jövőben is kielégítsék információra való, csillapíthatatlan éhségünket.

Így készül a tökéletes kiadvány, lépésről lépésre

Bemutatjuk a kiadványkészítés legfontosabb lépéseit, és azokat a fontos tudnivalókat, amikre az egyes stádiumokban érdemes odafigyelni,

Amikor megvásárolunk egy könyvet vagy egy magazint, a legtöbbünknek meg sem fordul a fejében, tulajdonképpen hány ember munkájának a gyümölcsét tartjuk a kezünkben. Pedig egy igényes kiadványon számtalan szorgos kéz dolgozik, egymástól függetlenül, mégis egymás munkáját támogatva. Az írók, a lektorok, a grafikusok, valamint a nyomdászok tevékenysége egyaránt fontos részét képzi a folyamatnak.

A tökéletes kiadvány megalkotása éppen ezért nem csak érdekes, de bonyolult feladat is egyben. A végeredmény nagyban függ a különböző munkastádiumok megfelelő koordinációjától, illetve attól, az egyes szakemberek mennyire mozognak otthonosan a rájuk bízott területen.

Az alábbi bejegyzésben azt szeretnénk nagyvonalakban bemutatni, hogyan is készül egy kiadvány az ötlettől egészen a nyomdai kivitelezésig, és mik azok az apróságok, amikre a munka bizonyos szakaszaiban érdemes fokozott figyelmet fordítanunk.

A tökéletes ötlet megszületése

Legyen szó könyvről, magazinról, vagy reklámkiadványról, minden egyes nyomdatermék élete egy és ugyanazon közös ponton kezdődik: az ötlet megszületésénél.

Ha elhatározzuk, hogy nyomtatott kiadványt készítünk, rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk annak céljaival, és főként azzal, hogy kiket akarunk vele elérni, kik azok, akiket meg szeretnénk általa megszólítani.

Ez elméletben persze egyszerűnek tűnik, hiszen saját célközönségüket jobb esetben ismerjük. Fontos azonban, hogy már a tervezési fázis előtt tudjuk, milyen tartalommal, és főként: milyen vizuális megjelenéssel tudjuk tagjait hatékonyan megszólítani, cselekvésre ösztönözni, vagy vásárlásra késztetni.

Mind a szöveges tartalom, mind pedig a vizuális megjelenés terén más és más megoldások azok, amik jól működnek a különböző korcsoportok, vagy eltérő demográfiai hátterű közönség esetében. Máshogy szólítjuk meg az idős olvasókat, és máshogy kommunikálunk a fiatalokkal, legyen szó akár a szavakról akár az arculati elemekről, akár az adott kiadvány tervezett formátumáról.

Ezek mind-mind olyan tényezők, melyek részletes kifejtése a következő pontokra vonatkozik, azonban nem árt már azelőtt tisztán látni lelki szemeink előtt a célcsoportunk szempontjából releváns megoldásokat, mielőtt elkezdődne a munka érdemi része, és akár egyedül, akár több szakember segítségével belefognánk saját kiadványunk megvalósításába.

Tartalmi szerkesztés

A tökéletes ötlet megszületése után elérkezünk a tervezési fázisba, melynek első fontos lépését a szöveges tartalom létrehozása jelenti. A munkafolyamat a kiadvány jellegétől függően változó lehet, hiszen egy könyv és egy magazin, valamint egy prospektus és egy szórólap is más szövegírási, valamint szerkesztési eljárást igényel. Akadnak azonban olyan lépések, melyek egyik esetben sem maradhatnak ki a folyamatból.

Projektünk jellegétől és célközönségétől függően ügyelnünk kell arra, hogy megfelelő minőségű, és egyben megfelelő mennyiségű szöveg felhasználásával dolgozzunk. Egy könyv vagy egy magazin esetében ez nyilván nem jelent problémát, hiszen ekkor már nagy valószínűséggel az író, illetve az újságírók munkája adott, mint alapanyag. Egy reklámkiadvány esetében azonban fontos a feladathoz értő, megfelelő szövegíró megtalálása.

A kész szöveg pedig önmagában még nem feltétlenül elég. Egy tökéletes kiadvány esetében a szerkesztő és a lektor munkája is lényeges, hiszen az esetleges helyesírási hibák vagy logikai buktatók könnyedén tönkretehetik a vizuális szempontból legnagyobb odafigyeléssel felépített, prémium minőségben nyomtatott kiadványt is.

Vizuális tervezés

Ha már rendelkezünk a megfelelő mennyiségű és megfelelő minőségű szöveggel, elérkeztünk a tördelés és a grafikai tervezés szakaszához. Ez a lépés jelenti a folyamat leginkább összetett részét, és sok esetben akár több emberes munkáról is beszélhetünk.

Kiadványunk jellegétől függetlenül elsőként érdemes megfontolnunk, hogy teljesen egyedi megjelenést szeretnénk-e a kész nyomdaterméknek, vagy megelégszünk egy egyszerűbb, gyorsabb, és sok esetben olcsóbb megoldással, a különböző kiadványszerkesztő és grafikai szoftverekhez készített sablonok használatával.

Manapság már rengeteg szép és igényes template érhető el az olyan programokhoz, mint az Adobe InDesign vagy a Photoshop. Ezek néhány dollár ellenében beszerezhetők az olyan online áruházakból, melyek grafikusok és tervezők munkáit értékesítik. Ilyen például az Envato vagy GraphicRiver, ahol kedvünkre válogathatunk a jobbnál jobb, személyre szabható és szerkeszthető kiadványsablonok és grafikai elemek között.

Abban az esetben azonban, ha minden szempontból egyedi megjelenést szeretnénk saját nyomdatermékünknek, érdemes olyan tördelő-szerkesztőkkel és grafikusokkal együtt dolgoznunk, akik képesek a nevünkhöz, márkánkhoz köthető design megalkotására, munkáikat pedig nem pusztán érzésből, hanem formatervezés alapvető szabályainak ismeretében végzik.

Kiadványunk jellegétől függetlenül ugyanis a legapróbb elemek is beszédesek lehetnek, és egytől egyig szolgáltatásaink minőségéről, cégünk hozzáállásáról árulkodnak.

A megfelelő tördelés, a tudatos színhasználat, valamint a grafikai elemek és fotók minősége éppúgy hozzájárulnak egy könyv, egy magazin, vagy egy reklámkiadvány interpretációs lehetőségeihez, mint ahogyan az optimális stílusban megírt, és jól szerkesztett szöveges tartalom.

A különböző színsémák például más-más érzelmi húrokat pendítenek meg az egyes olvasóknál, a tipográfia pedig akár társadalmi pozíció, akár életkor alapján is meghatározó lehet egy nyomdai termék célközönségét illetően.

Utolsó simítások

Ha a grafikai tervezésen és a tördelésen is túlesünk, tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy a korábban elképzelt és gondosan megtervezett kiadványunk összeállt, és nincs más dolgunk, mint a kész anyagot leadni az általunk választott nyomdának.

Mielőtt azonban ez megtörténne, akad néhány apróság, amit nem árt ellenőriznünk, hiszen a nem megfelelő formátumban vagy minőségben leadott anyag sok galibát okozhat mind nekünk, mind pedig a nyomdászoknak.

A nyomdakész anyagokat érintő leadási paraméterekre ebben a cikkben nem térnénk ki külön, hiszen ezzel a témakörrel korábban már foglalkoztunk behatóbban. Mindenképp érdemes azonban megjegyeznünk a következőket:

Figyeljünk arra, hogy nyomdakész anyagunkat megfelelő minőségben, a nyomdagépekhez kalibrált színrendszerben, a lehető legjobb felbontásban juttassuk el a nyomdászoknak, és vegyük figyelembe azt is, hogy nem minden nyomda egyforma feltételekkel és kívánalmakkal dolgozik a leadott nyersanyagot illetően.

Nyomdai munka

Az, hogy milyen nyomdát választunk terveink megvalósításához, szintén csak céljainktól függ. Korábban részletesen foglalkoztunk már a digitális és ofszet nyomdák közti különbségekkel, melyek leginkább a tervezett példányszám tükrében lehetnek igazán érdekesek.

Ha nagy példányszámú kiadvány tökéletes minőségű nyomtatására vágyunk, mindenképp érdemes az utóbbi technológiát választanunk. A digitális nyomdákat kisebb darabszám esetén érdemes fontolóra vennünk, és abban az esetben, ha nagyon szorít minket a határidő.

Értékteremtés, közös erővel

Összességében elmondható, hogy a kiadványtervezés sokkal több, mint egyszerű rutinmunka. Legyen szó akár könyvről, akár magazinról, akár brosúráról vagy egyszerű szórólapról, a tervezés és a kivitelezés több lépcsős, értékteremtő feladat.

A munka pedig akkor tud igazán hatékonyan működni, ha terveink egy tiszta koncepció köré épülnek, és a folyamatban dolgozó szakemberek mindegyike arra törekszik, hogy a legjobb formáját nyújtsa. Beleértve ebbe a szövegírókat, a szerkesztőket, a grafikusokat, és természetesen a nyomdászokat is.

5+1 ok, ami miatt a prospektusok még mindig működnek

Az online vásárlás és a digitális médiumok térhódítása az elmúlt másfél évtizedben elkerülhetetlenül hatást gyakoroltak a nyomtatott kiadványok világára. Sokan beszélnek a print média haláláról, a könyvek és magazinok polcokról történő, lassú eltűnéséről. A valóság azonban úgy tűnik, a szkeptikusokat igazolja.

A nyomtatott kiadványok továbbra is fontos szerepet töltenek be hétköznapjainkban, az emberek pedig a könyvek és magazinok mellett kedvelik a színes prospektusok, reklámújságok lapozgatását is. Egyes felmérések szerint olyannyira, hogy az átlag fogyasztó 15,5 percet tölt el egy reklámújság átböngészésével, míg az online hirdetések megtekintési ideje ennek kevesebb, mint egy tizede lehet.

De vajon mi lehet a titka annak, hogy a nyomtatott prospektusok a felgyorsult, digitális világban is annyira hatékonyan működőképesek, mint tíz, vagy épp húsz évvel ezelőtt? Az alábbi cikkben mutatunk Önnek hat okot, ami miatt a print reklámújságok továbbra is képesek hatékonyan felvenni a harcot az online trónkövetelőikkel szemben!

Jobban ragaszkodunk a kézzelfogható dolgokhoz

Ősi ösztönünk a birtoklási vágy. A kézzelfogható tárgyak szeretete, a fizikai dolgokhoz való kötődés az emberi természet teljesen normális velejárója. Éppen ezért érezzük úgy, hogy a papíralapú kiadványok nagyobb, maradandóbb értéket képviselnek a kizárólag bitek és bájtok formájában létező, digitális tartalmakkal szemben.

Ebből adódóan jobban kötődünk a könyvekhez és papíralapú magazinokhoz, és nagyobb jelentőséget tulajdonítunk nekik, mint a digitális médiumoknak, respektáljuk őket, és komolyabban vesszük az általuk továbbított információt is.

Habár néhány évig úgy érezhettük, a print anyagok kezdik elveszteni korábbi értéküket, napjainkban éppen ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Határozottan észrevehető igénynövekedés mutatkozik a fizikai formában kiadott könyvek és magazinok iránt, ez a megnövekedett figyelem pedig nem a puszta véletlennek köszönhető.

Biztonságérzetet nyújtanak

Sokan érezzük úgy, hogy a digitális tartalmak áradatába egy idő után belefárad az elménk. A digitális bennszülöttként felnövő fiatalok számára a nyomtatott tartalmak egyfajta oázisként szolgálnak az online világban, kiemelik őket a képernyők előtt töltött életből, az okoseszközeik és számítógépük fogságából. Az idősebb generációban a papíralapú kiadványok pedig nosztalgikus érzéseket is ébresztenek, ezáltal növelik a komfortérzetet.

Sőt, sokszor a hiteltelen online médiával szemben biztos tájékozódási pontot is jelentenek számunkra. Digitális tartalmat ugyanis tulajdonképpen bárki készíthet, így a nagy példányszámban megjelenő, nyomtatott kiadványok sokak számára még ma is a minőség fokmérőjét, a hiteltelen tartalmaktól való védettséget és biztonságot szimbolizálják.

Segítik a kikapcsolódást

Az emberek többsége, mint ahogyan a nyomtatott könyveket és magazinokat, úgy a prospektusokat és reklámújságokat is szabadidejében szokta lapozgatni. Az ilyen jellegű kiadványok A rohanó hétköznapokban lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy pillanatra leüljünk és egy csésze kávé vagy tea mellett nyugalomra leljünk, gondjainkat elfelejtve lapozgassuk az oldalakat.

Színesek, gazdagon illusztráltak, és könnyen értelmezhetőek, eme tulajdonságaiknak köszönhetően pedig néhány percre segítik a hatékony, stresszmentes kikapcsolódást.

Ösztönzik a vásárlást

A prospektusok fő célja egy adott cég termékeinek, áruház kínálatának bemutatása. Különböző tanulmányok pedig azt mutatják, hogy az online akciók, kuponprogramok és egyéb kedvezmények ellenére még mindig a nyomtatott reklámújságok azok, amik a legjobban képesek meghozni a fogyasztók kedvét a vásárláshoz.

Egyes felmérések szerint a nagy áruházláncok által terjesztett akciós újságok és katalógusok a célközönség 75%-ának adnak ötletet a bevásárláshoz, és 52%-ukat késztetik olyan dolgok megvételére, melyekről korábban nem tervezték, hogy a kosárba kerülnek majd.

Ez főként annak köszönhető, hogy a kézzelfogható prospektusokat könnyebben és nyugodtabban böngészhetjük át, és olyan ajánlatokon is van időnk elgondolkodni, melyeket online vásárlás, vagy a boltban történő böngészés során élből elutasítanánk.

Erősítik a márkahűséget

Egy igazán jó prospektus sokkal több, mint egyszerű reklámanyag. Ki nem lapozgatott volna gyermekkorában játékokat, vagy sportszereket és könyveket bemutató karácsonyi katalógusokat? Az élmény olyannyira meghatározó volt, hogy a legtöbben még felnőttként is emlékszünk a színes, életteli beállításokra.

A jó prospektus tehát egyszerre információhordozó és szórakoztató médium, ami sokkal inkább hasonlít egy magazinra, mintsem hirdetések egyszerű, összecsapott halmazára. Az igényes megjelenés, a jó szövegezés, és az esztétikus grafikai tervezés élvezetessé teszi egy reklámkiadvány lapozgatását, emellett pedig segít emlékezetessé tenni a márkát és annak termékeit a fogyasztók számára.

Összekötik a valóságot a digitális világgal

És azt tudta, hogy egy igazán jó prospektus után a megtekintők 70%-a az adott cég online felületeit is felkeresi? Bizonyos felmérések legalábbis azt igazolják, hogy a nyomtatott reklámkiadványok kiváló kapocsként működnek a fizikai és az online világ között, és egy ügyesen megtervezett, igényesen kivitelezett prospektus fellapozása a legtöbb fogyasztóban képes felébreszteni a kíváncsiságot egy adott márkával, illetve annak termékeivel kapcsolatban.

Online felületeink és nyomtatott kiadványaink közt pedig már direkt kapcsolatot is teremthetünk, hála az okoseskzözök nagy részével könnyedén és gyorsan leolvasható QR-kódoknak, melyek segítségével bármilyen webes link integrálhatóvá válik nyomtatott formában.

Továbbra is hatékony marketingeszköz

Összegezve a fentebb leírtakat, elmondható, hogy az online média és a print kiadványok közti harc nemhogy elcsendesedni látszik, de az elmúlt időszakban kialakulni látszik egyfajta konszenzus. A digitális tartalmak és a nyomtatott kiadványok kiegészítik egymást, rásegítenek egymás üzenetének megerősítésére.

A prospektusok, katalógusok, és különböző, reklámcéllal készülő kiadványok tehát a digitális világban is hatékonyan működnek, és továbbra is kiváló alternatívát jelentenek akkor, ha cégünk üzenetét a lehető legtöbb potenciális ügyfélhez szeretnénk eljuttatni. Mindezt persze abban az esetben, ha tartalmuk mellett megvalósításukra is odafigyelünk, és igényes vizuális megjelenéssel, kifogástalan nyomdai megvalósítással készítjük el saját prospektusainkat.

A nyomtatott média előnyei a digitális korban

Az elmúlt évtizedben sokszor, sokfelől hallhattuk már azt, hogy a nyomtatott média ideje lejárt. Nincs vásárlói igény a papír alapú újságokra, és a könyvek helyét is hamarosan átveszik a tabletekre olcsón letöltető, digitális kiadványok. Az e-book eladások adatai alapján azonban jól látható, hogy habár a digitális formátum valóban népszerű, az évek óta emlegetett forradalom elmaradt, és a nyomtatott kiadványok popularitása továbbra is töretlennek mondható.

Vajon mi lehet az oka annak, hogy a legtöbben ma is a papír alapú adathordozókat részesítik előnyben, és számíthatunk-e a jövőben a nyomtatott könyvek és újságok háttérbe szorulására, vagy épp teljes eltűnésére? Az alábbi cikkben főként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Miért népszerű még ma is a nyomtatott újság és könyv?

Az online tartalmak könnyen és gyorsan elérhetők, sok esetben ingyenesek, vagy olcsóbbak a print termékeknél. Sokszor olyan lehetőségeket is kínálnak az interakcióra, melyek a nyomtatott lapok esetében nem lehetségesek. Az e-könyvek tárolása ráadásul nem igényel külön polcot sem a szobában. Ennek ellenére a nyomtatott magazinok és könyvek népszerűsége, ha némileg csökkent is az elmúlt évtizedben, egyáltalán nem beszélhetünk a print termékek eltűnéséről. Hogy mért? Lehetséges lenne esetleg, hogy digitális média előnyei sokak számára épp ellenkező módon, hátrányként csapódnak le a mindennapokban?

A fizikai formátum varázsa

A legfőbb ok a nyomtatott kiadványok kézzelfogható, anyagi mivoltában rejlik. Ha ismerősi körében felteszi a kérdést, hogy ki miért olvas még mindig nyomtatott könyveket és újságokat, egészen biztos lehet abban, hogy szinte mindenkitől más választ fog kapni. Lesz, aki megszokásra hivatkozik majd, de a legtöbben ilyenkor a frissen nyomott könyvek illatára valamint a papír textúrájára szoktak esküdni. Röviden és tömören tehát az olvasás élménye mellett maga a médium által nyújtott, pozitív impulzusok is sokat jelentenek az olvasók számára.

Mások azért maradtak meg a nyomtatott formátum mellett, mert mai napig nem szívesen adnak ki pénzt digitális tartalmakra. Úgy érzik, cserébe nem kapnak mást, csupán biteket és bájtokat, melyek a kézzelfoghatóság hiánya miatt nem érik meg az anyagi ráfordítást.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a print média napjainkra kizárólag megrögzött gyűjtőket és a hagyományokhoz görcsösen ragaszkodó fogyasztókat kiszolgáló termékké vált volna. Anyagi mivolta mellett a nyomtatott kiadványok sokszínűsége is figyelemre méltó, ám a legfontosabb és egyben leginkább érdekes tény a print kiadványok figyelemre gyakorolt, pozitív hatásában rejlik.

Koncentrált figyelem és zavaró tényezők hiánya

Több, közelmúltbeli tanulmány is bebizonyította, hogy míg a digitális tartalmak fogyasztói az őket körülvevő online zaj hatására kevésbé tudnak a befogadásra szánt tartalomra fókuszálni, addig a nyomtatott médiafogyasztók figyelme sokkal erősebben koncentrálódik a kezükben tartott, fizikai kiadványra.

Olvasási folyamatunkat a könyvek, napilapok, vagy magazinok lapozgatása közben nem szakítják félbe a semmiből felugró hirdetések, nem állunk meg az olvasásban, hogy különböző multimédiás tartalmakat tekintsünk meg, és egy könyv vagy egy magazin szigorúan szerkesztett struktúrája is kevesebb lehetőséget biztosít arra, hogy a szöveg befogadása közben elkalandozzunk.

Egy nyomtatott könyv vagy újság tehát lehetővé teszi számunkra, hogy elszakadjunk a technológiától, ami nem csak a figyelem lekötése szempontjából lehet hatásos, de a mindennapi teendők által okozott feszültséget is stresszt is hatékonyan csökkentheti.

Mindkét formának megvannak a maga előnyei és hátrányai

Röviden és tömören összegezve a digitális, valamint a nyomtatott média egyaránt rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, melyek a hétköznapok során hasznosnak, vagy épp hátrányosnak nevezhetők. A digitális megoldások privilégiuma, hogy a tartalmak gyorsan kereshetők, sok esetben ingyenesen is elérhetők, tárolásuk pedig nem helyigényes. Ezzel szemben a nyomtatott kiadványok fizikai formátumuknak köszönhetően különleges élményt nyújtanak, jobban lekötik az olvasók figyelmét, és kézzelfoghatóságuk miatt a mai napig nagyobb becsben tartjuk őket, mint digitalizált társaikat.

Ebből következik, hogy az írásos tartalomszolgáltatás két fajtája, a digitális, illetve a nyomtatott média egyáltalán nem jelentenek veszélyt egymásra, sőt, sokkal inkább kiegészítik egymást. A különböző fogyasztói igények különböző megoldásokat kívánnak, azonban az, hogy a digitális média a közeljövőben kiszorítaná a piacról a nyomtatott könyveket és újságokat, egyelőre meglehetősen alaptalan feltételezésnek tűnik.

Az interaktív nyomtatott reklám új lendületet ad a hirdetéseknek

Korábban is foglalkoztunk már a kérdéssel, hogy a nyomtatott reklámok ideje lejárt-e már.

Kétségtelen, hogy a különböző reklámanyagok és azok felhasználása az évek során sokat változott, a jövőben pedig még többet fog. A digitális hirdetések mostanra hatalmas teret tudhatnak a magukénak. Ám nyomtatott anyagokkal együtt használva még hatékonyabb lehet a marketing.

Az interaktív promóciós nyomtatványok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Ezek a típusú nyomtatványok a lehető legváltozatosabb módon szórakoztatják mindazokat, akik találkoznak vele. Emellett remekül alkalmasak arra, hogy a digitális és a nyomtatott hirdetéseket ötvözzük például QR-kódok vagy kiterjesztett valóság segítségével.

Hogy néz ki a gyakorlatban egy interaktív reklám?

Mindenek előtt érdemes tudni, hogy az ilyen típusú nyomtatványok között is megkülönböztetünk digitális és hagyományos verziót. Amennyiben az interakció valamilyen elektronikus eszköz, például okostelefon vagy táblagép segítségével jön létre, akkor digitális, míg ha ezekre nincs szükség, akkor hagyományos típusról beszélünk.

Az előbbi típusba tartoznak azok a példányok, amelyek valóban kölcsönhatásba lépnek az őket körülvevő környezettel. Ilyen lehet például a színét változtató kép vagy egy olyan papír, amit illatosítottak mintával. Ezeket az egyszerűbb típusokat már ismerheti, hiszen előszeretettel alkalmazzák őket katalógusokban és magazinokban.

Ennél jóval bonyolultabbak azok a reklámok, amelyek applikációk segítségével, digitálisan válnak izgalmassá. Ezeknek a többségéhez külön applikáció létezik, amely kiterjesztett valóságot hoz létre a hirdetéssel, például úgy, hogy a képen lévő autó elindul vagy különböző tárgyakat jelenít meg a képernyőn a valós közegbe helyezve.

Így használhatóak hatékonyan az interaktív kampányok

A hagyományos hirdetésekhez hasonlóan ebben az esetben is fontos az, hogy az elkészült anyag – amellett, hogy interaktív – felhívja magára a figyelmet. Egy QR-kód elhelyezése önmagában kevés ahhoz, hogy felkeltse az érdeklődést az olvasóban, ezért lényeges, hogy esztétikus, tekintetet vonzó összképet alkosson a végeredmény.

Mivel egy ilyen típusú reklám önmagában is informatív és beszédes, fontos az, hogy a többi tényezővel, mint a headline és a szövegezés ne essen túlzásba. A szöveg legyen lényegre törő és minimalista, a cím pedig akkor jó, ha felébreszti az olvasó kíváncsiságát. Ilyen lehet az, ha például megoldást kínál egy problémára, vagy feltesz egy sokakat foglalkoztató kérdést.

A szövegben elengedhetetlen az, hogy az érdeklődőt tájékoztassa arról, hogy mit csináljon a kezébe adott eszközzel. Egyszerűbb fogásoknál elég ezt egy mondatban elárulni, mint például „Dörzsölje meg!”, vagy „Nyomja meg a gombot!”, ám ha összetettebb a felhasználás, mindig legyen leírás arról, hogy hogyan kell használnia a terméket.

Hol alkalmazhatóak az interakciók?

Ha röviden akarnánk válaszolni erre a kérdésre, azt mondanánk bárhol.

A legnépszerűbb felhasználási területeket egyébként a plakátok és magazinok jelentik, hiszen így könnyedén juthat el az információ tömegekhez. Ez akkor jó megoldás, ha egy új termékre vagy szolgáltatásra szeretné felhívni a figyelmet.

Tévedés azonban azt gondolni, hogy a saját kiadványaiban ne lehetne hatékonyan alkalmazni őket. Egy katalógusban vagy akár meghívón elhelyezve izgalmas és figyelemfelkeltő lehet egy ilyen megoldás, amivel még inkább ösztönözheti az érdeklődőket arra, hogy kapcsolatba lépjenek önnel és a cégével a későbbiekben is.

Könyvek lapjain leginkább a virtuális interakciók azok, amelyek jól működhetnek. Képezhet például klikkelhető oldalt kiterjesztett valóság vagy QR-kód segítségével. Ez vezethet weboldalra, egy alkalmazásra, vagy akár egy videóra, ami kiegészíti mindazt, ami a papíron olvasható.

Az interaktív hirdetések szórakoztató formáját kínálják a kampányoknak, amelyekkel könnyedén megragadhatja az érdeklődést. Egy ilyen reklám ráadásul azt sugallja a vevő felé, hogy nem spórol az idejével és az energiájával abban a kérdésben, hogy valami izgalmasat kínáljon a számára.

Ezzel a bizalom is is nőhet vállalkozása irányába.