Raszteres és vektoros grafikák: lényeges különbségek, melyeket nyomdai anyagleadás előtt érdemes ismerni

A digitális grafika világában kétféle képformátum létezik. A raszteres, illetve a vektoros ábrák, melyek közt azok, akik valaha foglalkoztak már számítógépes képszerkesztéssel, jól ismerik a különbséget. Sokan azonban még mindig kétségbeesetten teszik fel a kérdést a nyomdászoknak, mielőtt leadnák gyártásra szánt anyagaikat:

“mit jelentenek ezek a kifejezések, és miért épp az egyik, vagy a másik formátumban kell leadnom a kiadványomat?”

A különbségtétel egyáltalán nem nagy ördöngösség, hiszen semmi máson nem múlik, mint a képfájlok kidolgozása alapjául szolgáló technológián. Míg a raszteres ábrák apró képpontokból tevődnek össze, addig a vektorgrafikák koordinátarendszerben ábrázolt egyenesek és ívek halmazai.

Az alábbi bejegyzésben összegyűjtöttünk minden olyan fontos dolgot, melyet a kétféle képkidolgozási módról nyomdai szempontból tudni érdemes.

Mik azok a raszteres képek?

A raszteres grafika olyan digitális formában tárolható kép vagy ábra, mely képpontokból, úgynevezett pixelekből tevődik össze. Ha egy rasztergrafikát vizsgálunk, minden egyes képpontját önállóan definiáljuk, a pixelek színét pedig külön határozzuk meg. A szemünk által látott kép, akár csak egy pointillista festmény esetében, ezeknek a képpontoknak a halmazából tevődik össze.

Pixeles kép Míg a monitoron minden egyes pixel egy-egy színfoltot jelent, addig a nyomtatás során minden képpont egy-egy festékcsepp a papíron, vagy bármilyen egyéb, nyomtatásra szánt felületen. Minél több ilyen képpontból épül fel tehát egy adott grafika, annál jobb minőségben válik nyomtathatóvá.

A képek nyomdai kvalitása mérhető tulajdonság, méghozzá egy minőségi jelző, az úgynevezett felbontás segítségével. Ennek mértéke nem más, mint a sokat hallott és emlegetett DPI, azaz a „dots per inch”, ami megmutatja, hogy egy grafika, kép, vagy ábra esetében egy inch felületen hány képpont található. Minél magasabb a DPI-számunk, annál jobb minőségű lesz a nyomtatási végeredmény.

A leggyakrabban használt nyomdai felbontást a 300 DPI jelenti, mely alá semmiképp sem érdemes menni, hiszen az alacsony felbontás túlzottan pixeles, rossz minőségű végeredményt jelent.

A raszteres ábrák előnye és hátránya

A pixeles összetétel lehetővé teszi a rendkívül részletes, képpontról képpontra kidolgozott grafikai munka és az élethű ábrázolás lehetőségét. Azonban magában hordoz egy hatalmas hátrányt is, mind a szerkesztés, mind pedig a nyomtatás szempontjából. Ez nem más, mint a nagyítás során történő minőségromlás, amit a képpontok számából adódó, rögzített felbontás eredményez.

Hiába növeljük ugyanis ábránk méretét, a pixelek száma és sűrűsége nem változik, így a túlzott átméretezés nyomtatás során a végeredmény minőségének jelentős degradációjával járhat.

A raszteres technológia ettől függetlenül kiválóan alkalmas a weben található grafikák és illusztrációk megjelenítésére, digitális festmények és komplex grafikák tervezésére, illetve (mivel a digitális fényképezőgépek is raszteres képekkel dolgoznak) a fotók retusálása, szerkesztése is pixelgrafikus programokkal lehetséges.

Arról pedig nem is beszélve, hogy a mindennapos számítógép-használat során látott illusztrációk és grafikus ábrák túlnyomó része, ha nem is teljes mértékben, de legalább részben rasztergrafika. A raszteres képek megjelenítésére így általában a legegyszerűbb számítógépek is alkalmasak, és nincs szükségünk külön erre a célra szolgáló, grafikai szoftverre sem.

Mik azok a vektoros ábrák?

A vektorgrafikák a pixelképekkel ellentétben nem képpontokból, hanem úgynevezett „geometriai primitívekből”, azaz pontok, egyenesek, görbék, illetve sokszögek halmazából épülnek fel. Mivel a vektoros képek megjelenését képpontok helyett matematikai algoritmusok határozzák meg, így jóval rugalmasabb alternatívát jelentenek a grafikusok számára, és olyan feladatok elvégzését is lehetővé teszik, melyekre a pixelgrafikus megoldások nem lennének alkalmasak. Ez főként azokban az esetekben számít, amikor az esztétikus vizuális megjelenés mellett egy illusztráció méretezhetősége is sokat nyom a latba.

A vektorgrafikák előnye és hátránya

A vektoros ábrák a rasztergrafikákkal szembeni, leginkább kiemelkedő tulajdonsága nyomdai szempontból mindenképp a végtelen nagyíthatóság. A raszteres képekkel ellentétben a vektoros illusztrációk méretét tetszőlegesen növelhetjük, ez ugyanis nem vezet akaratlan minőségromláshoz. ilyen módon egy vektorgrafikus programban tervezett logót éppúgy használhatunk egy tenyerünkben elférő szórólapon, mint egy óriásplakáton, vagy egy egész színpad hátsó traktusát beterítő molinón is.

Vektoros képMindezek mellett a vektoros ábrák memóriaigénye a hatalmas felbontású pixeles képekhez képest jóval alacsonyabb, ezért nem csak könnyebben kezelhetők, de hatékonyabban tárolhatók is.

Abban az esetben azonban, ha a fotorealsiztikus ábrázolásra törekszünk, és egy kép apró, zsigeri részletei fontosabbak annál, minthogy a végeredmény könnyedén átméretezhető és editálható maradjon, egyértelműen az apró képpontokból álló, pixeles grafikák mellett érdemes döntenünk. A vektorgrafikus programokat ugyanis leginkább az egyszerűbb, letisztult illusztrációk készítésére tervezték, ezért az aprólékos színátmenetek, vagy épp az árnyékok megjelenítésére kevésbé alkalmasak.

Az olyan feladatokra ellenben, mint a logó- ás az illusztrációkészítés, a grafikai elemek és betűk rajzolása, illetve az arculati tervezés, érdemes vektoros programokat használnunk, hiszen a nyomdai munka során sok esetben szükségünk lehet arra, hogy ezek méretét a legapróbb minőségromlás nélkül, hatékonyan tudjuk növelni.

A vektoros illusztrációk kezeléséhez speciális, vektorgrafikus programokra van szükség, hiszen az ilyen módon készült képek szerkezete nem egyszerű, színes pontokon, hanem komplex, matematikai számításokon alapul.

Melyik megoldás felel meg a céljaimnak?

Összegezve a fentebb leírtakat, a reklámanyagok, weboldalelemek, és egyéb, széles körű felhasználásra készülő grafikai elemek esetében erősen javallott a vektorgrafikus szoftverek használata, míg a fotók és digitális festmények kezelése, valamint kiadványok, prospektusok tervezése során jó megoldás lehet a raszteres megoldás alkalmazása is. A lényeg, hogy utóbbi esetben mindig céljainknak megfelelően tervezzünk, és figyeljünk oda a leadásra készülő anyag felbontására és minőségére.

Jó minőség, jó áron, maximális segítőkészséggel. Endrédy Orsolya

Az Ofszetnyomda.hu lassan egy esztendeje kivitelezi megrendelőim kiadványait, és saját anyagaimat. Nem véletlen, hogy az első közös munkánk után mástól már nem is kérek árajánlatot 🙂 Szlogenjük mögött, “nyomdai megoldások igényeseknek” valós tartalom van. Nem “legyártást” végeznek, megoldásokat kínálnak, akkor is, ha az ember a grafikai tervezés vagy előkészítés során elbizonytalanodik. Amikor az elkészült munkákért megyek, mindig rápillantok a mások számára készített anyagokra is. Mert egy magamfajta grafikusnak élmény a polcokon sorakozó rengeteg pompásan kivitelezett, gusztusosan csomagolt kiadvány látványa. Bertalan Zoltán, Cinnepyrin

További olvasnivalók

Nyomdai ajánlatkérés a legegyszerűbben, leggyorsabban.

Kényelmesen és gyorsan.

Csak a legszükségesebb paraméterek bekérésével.

Ezek is érdekelhetik: