E-book vs. nyomtatott könyv: valóban megöli a digitális média a printet?

Az elmúlt időszak egyik legnagyobb háborújának a digitális és a print média harca tekinthető. Irodalmárok, kultúrantropológusok, könyvkiadók és nyomdászok egyaránt borúlátóan tekintettek a nyomtatott kiadványok jövőjére, és sokan egyenesen a könyvek, magazinok és napilapok várható kihalását jósolták az elkövetkező évtizedekre.

Mostanában azonban úgy tűnik, a kedélyek kissé elcsitultak. Kialakult egyfajta szimbiózis a nyomtatott kiadványok és virtuális testvéreik közt, és habár utóbbiak még mindig nagy népszerűségnek örvendenek, egyre inkább kezdenek visszatérni a köztudatba a print lapok, magazinok és kötetek.

Mik az okai ennek a tűzszünetnek, és vajon véglegesnek tekinthető-e ez a békés időszak, vagy egyszerű, átmeneti állapot? Ebben a bejegyzésben főkét ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A nyomtatott könyvet utánozhatatlan karaktere teszi szerethetővé

A nyomtatott könyvek előnyeit nem szükséges túlmagyaráznunk. Korábban már mi is foglalkoztunk ezekkel a blog keretein belül, és azok számára, akik legalább néhány kiadvánnyal rendelkeznek otthon a polcon, a virtuálisan pótolhatatlan sajátosságok valószínűleg önmaguktól értetődőek.

A friss papír illata mellett rengeteg dolog szól a klasszikus, papírformátumú könyvek mellett. A nyomtatott kiadványok hatékonyabban képesek lekötni figyelmünket, és fizikai formájuknak köszönhetően nagyobb becsben is tartjuk őket, mint digitális társaikat. Kézzelfoghatóságuk alapvetően értéket képvisel, ezáltal pedig sokszor tartalmukra is úgy tekintünk, mintha a nyomtatott lapok nagyobb életigazságokat, fajsúlyosabb gondolatokat lennének képesek hordozni, mint azok virtuális megfelelői.

Kevés szó esik azonban arról, miért is indult világhódító hadjáratra az e-könyv, és sokan miért preferálják napjainkban az elektronikus formátumú kiadványokat a papíralapú publikációkkal szemben.

Az e-könyv, olcsó, egyszerű és könnyen tárolható, de megvannak a hátrányai is

Az e-könyvet, mint jelenséget az internet megjelenése és széles körben történő elterjedése hívta életre. Hamar hatalmas népszerűségre tett szert, nem véletlenül.

A nyomtatott könyvek nagy hátránya, hogy rengeteg helyet képesek elfoglalni lakásunkban. Ezzel ellentétben a digitális változatok tárolásához nincs szükség hatalmas könyvespolcokra, akár több ezer kötet is elfér egyetlen olvasóeszközön, egy merevlemezen vagy flashdrive-on. Ezen túl az e-book előállítási költségei is alacsonyabbak, mint a print verzióké, így az esetek többségében olcsóbban elérhetők, egyszerűbben és hatékonyabban terjeszthetők.

A gyors és egyszerű digitális terjesztés persze csak egy bizonyos szempontból tekinthető pozitívumnak, egy ellentétes nézőpontból szemlélve viszont nagyon is negatív tulajdonság.

Az e-book fájlok kis mérete lehetővé teszi azt, hogy akár e-mailben csatolmányként, vagy egy felhőalkalmazásba feltöltve azonnal megoszthatóvá váljon a tartalom, akár egyszerre több száz, vagy ezer emberrel is. Míg korábban, a nyomtatott könyvek esetében a kalózmásolatok kevésbé okoztak problémát a szerzőknek és kiadóiknak, addig ma az e-bookok egyszerű elérhetősége jóval nagyobb fejtörést jelent azok számára, akiknek az illegális másolatok ellen fel kell venniük a lándzsát, és megvívni modern korunk egyik leginkább reménytelennek tűnő szélmalomharcát.

Nem oltják ki egymás életét, csupán kiegészítik egymást

A pozitívumok és negatívumok ismeretében talán már érthető, miért fér meg egymás mellett a két médium, és miért van az, hogy az e-könyvek továbbra is képtelenek kiütni a nyeregből a klasszikus, nyomtatott formátumot. Miért lehetséges mégis, hogy sokan nem testvérként, hanem afféle ősi ellenségként tekintenek a két, egymás társaságában egyre jobban megférő megoldásra?

Nos, ennek legfőbb oka az elmúlt évtized okoseszköz-forradalmában keresendő.

A hordozható, rengeteg hasznos tulajdonságot egyesítő elektronikai cikkek megjelenését az emberek többsége afféle mindent elsöprő és felülíró csúcstechnológiaként üdvözölte. Tíz évvel ezelőtt sokan gondolhattuk úgy, hogy egy PDF-fájlokat is kezelő, mp3 lejátszóval ellátott kamerás mobil vásárlása után nem lesz többé szükségünk digitális fényképezőkre, lemezjátszókra, vagy épp a forradalmi technológia mellett rendkívül ósdinak és elavultnak tűnő, papíralapú kiadványokra.

Az élet azonban, mint korábban sokszor, ismét a klasszikus formátumokat igazolta, és habár az okoseszközök megjelenése valóban sok szempontból egyszerűbbé tette a hétköznapokat, ahhoz még lényegesen kevés volt, hogy évtizedek, vagy évszázadok óta működő dolgokat tudjon száz százalékos hatékonysággal pótolni és felülírni. Nem ez volt azonban az első, és valószínűleg nem is ez lesz az utolsó próbálkozás erre.

A digitális könyvek forradalmát sokan hasonlítják például a hangoskönyvek megjelenéséhez. A néhány évtizeddel korábban felkapottá vált formátum a maga idejében forradalminak számított, mára pedig nem más, mint egy minimális érdeklődés kiváltására alkalmas alternatíva.

A kezdeti lelkesedés persze érthető, hiszen a hanglemezen, később digitális hangfájlokban tárolt könyvek azok számára is elérhetővé tettek bizonyos irodalmi műveket, akiknek vagy idejük, vagy pedig kedvük nem volt az olvasáshoz.

Sokan pedig már ezekben az időkben vizsgálták az olvasás alternatív módjainak a nyomtatott könyvekre gyakorolt, negatív hatásait, azonban minden előnye ellenére a hangoskönyvnek nem sikerült legyőznie a klasszikus nyomtatott formátumot, és megmaradt egyfajta kiegészítő lehetőségként azok számára, akik akkor is szeretnének befogadni bizonyos irodalmi- és szakszövegeket, ha épp nincs elegendő idejük az olvasásra.

És habár az e-könyvek estében némileg más a helyzet, kicsit azért mégis hasonló vizeken evezünk.

A digitális könyvek kényelmesen használhatók, és rengeteg olyan lehetőséget kínálnak, melyekre a klasszikus, nyomtatott változataik sosem lesznek képesek. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy évszázados történelemmel rendelkező médiumról beszélünk, melynek nem véletlenül sikerült annyi, viharos időszakot átvészelnie.

A nyomtatott könyvek kézzelfoghatóságuknak, és az anyagi mivoltuk által képviselt tekintélyüknek köszönhetik azt, hogy előre láthatólag sosem fognak eltűnni a köztudatból. És habár a digitális kiadványok napjainkban rendkívül népszerűek, úgy tűnik, előnyeik mellett megvannak azok a sebezhető pontjaik, melyeknek köszönhetően képtelenek megfosztani méltán megérdemelt trónjától nagytestvérüket, a klasszikus, nyomtatott könyvet.

Hogyan kerülnek könyvespolcainkra a legizgalmasabb történetek?

Az elmúlt évtizedek során sokan, sokféle módon jósolták már, hogy a nyomtatott könyvek korának hamarosan bealkonyul. Szerencsére azonban mindezidáig a szkeptikusoknak lett igaza, és a nyomtatott könyvek helyét sem a televíziónak, sem a számítógépnek, sem pedig a digitális könyveknek nem sikerült átvennie. Sőt, a nyomtatott könyv továbbra is a világ egyik legnépszerűbb információhordozó médiumnak tekinthető.

Vajon mi lehet az oka annak, hogy ez a több, mint ötszáz éve velünk lévő nyomdaipari termék napjaink digitális világában is megállja a helyét? Az alábbi bejegyzésben amellett, hogy fény derül arra, hogyan készül egy könyv, erre az érdekes kérdésre is választ kapunk majd.

A könyvnyomtatás rövid története

Abban az esetben, ha a könyvek történetét egyetlen rövid bekezdésben szeretnénk összefoglalni, meglehetősen nagy fába vágnánk a fejszénket. A könyvet ugyanis, mint médiumot már jóval a nyomtatás feltalálása előtt, az írástudás elterjedése óta ismeri az emberiség.

A könyv maga szöveges információból és ábrákból álló, papíralapú információhordozó. Egyszerre kultúrtermék és kommunikációs eszköz. Megjelenése nem periodikus. Digitális formában, hangoskönyv és e-könyvként is létezhet.

Ha más formában is, de könyvekkel már az ókori sumer, egyiptomi, latin, illetve görög kultúrákban is találkozhatunk. Ezek főként agyagtáblákra és tekercsekre írott szövegek, melyeket később felváltott a pergamenre írt textusok kora. Ezeket főként a papság, a királyi közigazgatás, a feudális főurak és az egyetemek polgárai használták. A középkor végével azonban az írástudás rohamos elterjedésének köszönhetően egyre nagyobb igény mutatkozott a könyvek előállítására, így innen már csak egy lépésnyi távolságot jelentett a könyvnyomtatás feltalálása, mely Johannes Gutenberg ötvösmester és feltaláló nevéhez köthető.

Gutenberg már az 1430-as években kísérletezett egy hatékony, mechanikus sokszorosítási eljárás feltalálásával, a ma könyvnyomtatásnak nevezett mozgatható betűs megoldással azonban csak a ’40-es évekre sikerült elkészülnie. Először egy kisebb füzetet, majd három év munkájával egy teljes Bibliát sikerült kinyomtatnia.

A találmány lényege az önállóan használható, a szedés során újrarendezhető betű nyomóformák használata volt. A karaktereket egy keretbe, úgynevezett sajtóba rakva egy teljes papír- vagy pergamenívet nyomtatására nyílt lehetőség, az így elkészült íveket pedig lapok szerint rendezve lehetett könyv alakba fűzni.

Hogyan készülnek a modern könyvek?

A könyvnyomtatás természetesen az 1400-as évek óta sok változáson ment keresztül és rengeteget fejlődött. A pergament rövid idő után az olcsóbban előállítható papírra cserélték, a Gutenberg által megalkotott eljárás helyét pedig szép lassan átvették az ipari mennyiség előállítására is képes rotációs technikák, melyek során a nyomtatás nem sík, hanem henger alakú nyomóformával történik. Szintén lényeges lépést jelentett a nyomdatörténetben az ofszet, később pedig a digitális nyomdatechnika megjelenése.

Napjaink modern könyvei leginkább utóbbi két módszer alkalmazásával készülnek, attól függően, milyen darabszámban kerülnek a boltok polcaira. Míg a digitális nyomás lehetővé teszi azt, hogy akár egyetlen darab könyv is elkészíthető legyen, addig az ofszet technológia segítségével a nyomdák akár több ezer darabot is képesek kiváló minőségben előállítani az adott kötetből.

Miért imádjuk évszázadok óta?

A számítógépek megjelenése és az internet elterjedése komoly kihívást jelentett a nyomdaiparnak. A kilencvenes évek eleje óta egyre több tartalom válik ugyanis gyorsan, nyilvánosan elérhetővé, ami némileg visszaszorította a nyomtatott könyvek eladását is.

Sokak úgy gondolják, hogy éppen ezért az online tartalmak és a digitális könyvek megjelenése rendkívül negatív hatással bír a klasszikus könyviparra. Olyannyira, hogy az elkövetkező években akár az is előfordulhat, hogy a papíralapú kiadványok lassan, de biztosan eltűnnek a boltok polcairól. Ez a teória azonban egyelőre úgy tűnik, nem állja meg a helyét.

Digitális tartalmak ide vagy oda, a nyomtatott könyvet továbbra sem sikerült letaszítani a trónról, és az okostelefonok és tabletek korában is népszerű és keresett információhordozónak számít. Ennek oka egyrészt a megszokásban, másrészt pedig a könyvek fizikai mivoltában keresendő.

Az emberek többsége jóval könnyebben tud elmerülni egy kézbe fogható, papíralapú könyvben, mint egy digitális változatban. Utóbbiak esetében sokszor a minket körülvevő elektronikus zaj az, ami, megnehezíti az olvasás folyamatát. Ez különösen igaz akkor, ha a számítógépen vagy okoseszközön olvasunk, hiszen ebben az esetben rengeteg olyan tényező is felmerülhet, mely elvonhatja figyelmünket a kezünkben tartott szövegről. A papíralapú könyv esetében ezzel szemben kevesebb a lehetősége annak, hogy valami megzavarna minket az olvasás folyamatában.

A különböző, könyvvásárlási és olvasási szokásokkal foglalkozó felmérések szerint ráadásul nem csak az ehhez hasonló, kényelmi szempontok teszik vonzóbbá az emberek számára a papíralapú könyveket. Sokan még mindig maga a fizikai, kézben tartható médium élménye miatt vásárolnak nyomtatott kiadványokat. Számukra a tartalom mellett fontos a papíralapú könyv külleme, designja, az illusztrációk minősége, a médium lapozhatósága. És akadnak persze olyanok is, akik a könnyű ajándékozhatóság miatt részesítik továbbra is előnyben a nyomtatott termékeket, vagy épp olyan, elvakult gyűjtők, akiknek már egyszerűen a frissen vásárolt könyvek illata is képes örömet okozni.

Így vagy úgy, de tény, hogy a klasszikus könyvek fogyasztói bázisa a digitális tartalmak korában is erős és megingathatatlan maradt. És habár a megszokás nagy úr, azonban tény, hogy a fizikai formában létező könyv jóval több egyszerű hétköznapi tárgynál. Évtizedek, sőt, évszázadok óta a tudás, a világ megismerésének szimbóluma. Akadtak a történelem során nehéz időszakok, mikor túlélése sokak számára kérdésessé vált, azonban továbbra is itt van velünk, és köszöni, a digitális kor kihívásai közt is jobban érzi magát, mint valaha.

A nyomtatott média előnyei a digitális korban

Az elmúlt évtizedben sokszor, sokfelől hallhattuk már azt, hogy a nyomtatott média ideje lejárt. Nincs vásárlói igény a papír alapú újságokra, és a könyvek helyét is hamarosan átveszik a tabletekre olcsón letöltető, digitális kiadványok. Az e-book eladások adatai alapján azonban jól látható, hogy habár a digitális formátum valóban népszerű, az évek óta emlegetett forradalom elmaradt, és a nyomtatott kiadványok popularitása továbbra is töretlennek mondható.

Vajon mi lehet az oka annak, hogy a legtöbben ma is a papír alapú adathordozókat részesítik előnyben, és számíthatunk-e a jövőben a nyomtatott könyvek és újságok háttérbe szorulására, vagy épp teljes eltűnésére? Az alábbi cikkben főként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Miért népszerű még ma is a nyomtatott újság és könyv?

Az online tartalmak könnyen és gyorsan elérhetők, sok esetben ingyenesek, vagy olcsóbbak a print termékeknél. Sokszor olyan lehetőségeket is kínálnak az interakcióra, melyek a nyomtatott lapok esetében nem lehetségesek. Az e-könyvek tárolása ráadásul nem igényel külön polcot sem a szobában. Ennek ellenére a nyomtatott magazinok és könyvek népszerűsége, ha némileg csökkent is az elmúlt évtizedben, egyáltalán nem beszélhetünk a print termékek eltűnéséről. Hogy mért? Lehetséges lenne esetleg, hogy digitális média előnyei sokak számára épp ellenkező módon, hátrányként csapódnak le a mindennapokban?

A fizikai formátum varázsa

A legfőbb ok a nyomtatott kiadványok kézzelfogható, anyagi mivoltában rejlik. Ha ismerősi körében felteszi a kérdést, hogy ki miért olvas még mindig nyomtatott könyveket és újságokat, egészen biztos lehet abban, hogy szinte mindenkitől más választ fog kapni. Lesz, aki megszokásra hivatkozik majd, de a legtöbben ilyenkor a frissen nyomott könyvek illatára valamint a papír textúrájára szoktak esküdni. Röviden és tömören tehát az olvasás élménye mellett maga a médium által nyújtott, pozitív impulzusok is sokat jelentenek az olvasók számára.

Mások azért maradtak meg a nyomtatott formátum mellett, mert mai napig nem szívesen adnak ki pénzt digitális tartalmakra. Úgy érzik, cserébe nem kapnak mást, csupán biteket és bájtokat, melyek a kézzelfoghatóság hiánya miatt nem érik meg az anyagi ráfordítást.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a print média napjainkra kizárólag megrögzött gyűjtőket és a hagyományokhoz görcsösen ragaszkodó fogyasztókat kiszolgáló termékké vált volna. Anyagi mivolta mellett a nyomtatott kiadványok sokszínűsége is figyelemre méltó, ám a legfontosabb és egyben leginkább érdekes tény a print kiadványok figyelemre gyakorolt, pozitív hatásában rejlik.

Koncentrált figyelem és zavaró tényezők hiánya

Több, közelmúltbeli tanulmány is bebizonyította, hogy míg a digitális tartalmak fogyasztói az őket körülvevő online zaj hatására kevésbé tudnak a befogadásra szánt tartalomra fókuszálni, addig a nyomtatott médiafogyasztók figyelme sokkal erősebben koncentrálódik a kezükben tartott, fizikai kiadványra.

Olvasási folyamatunkat a könyvek, napilapok, vagy magazinok lapozgatása közben nem szakítják félbe a semmiből felugró hirdetések, nem állunk meg az olvasásban, hogy különböző multimédiás tartalmakat tekintsünk meg, és egy könyv vagy egy magazin szigorúan szerkesztett struktúrája is kevesebb lehetőséget biztosít arra, hogy a szöveg befogadása közben elkalandozzunk.

Egy nyomtatott könyv vagy újság tehát lehetővé teszi számunkra, hogy elszakadjunk a technológiától, ami nem csak a figyelem lekötése szempontjából lehet hatásos, de a mindennapi teendők által okozott feszültséget is stresszt is hatékonyan csökkentheti.

Mindkét formának megvannak a maga előnyei és hátrányai

Röviden és tömören összegezve a digitális, valamint a nyomtatott média egyaránt rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, melyek a hétköznapok során hasznosnak, vagy épp hátrányosnak nevezhetők. A digitális megoldások privilégiuma, hogy a tartalmak gyorsan kereshetők, sok esetben ingyenesen is elérhetők, tárolásuk pedig nem helyigényes. Ezzel szemben a nyomtatott kiadványok fizikai formátumuknak köszönhetően különleges élményt nyújtanak, jobban lekötik az olvasók figyelmét, és kézzelfoghatóságuk miatt a mai napig nagyobb becsben tartjuk őket, mint digitalizált társaikat.

Ebből következik, hogy az írásos tartalomszolgáltatás két fajtája, a digitális, illetve a nyomtatott média egyáltalán nem jelentenek veszélyt egymásra, sőt, sokkal inkább kiegészítik egymást. A különböző fogyasztói igények különböző megoldásokat kívánnak, azonban az, hogy a digitális média a közeljövőben kiszorítaná a piacról a nyomtatott könyveket és újságokat, egyelőre meglehetősen alaptalan feltételezésnek tűnik.

Így adjon ki egy könyvet!

A digitális technikára mutogatva sokan azt mondják, hogy a könyv halott, de ez nincs így. Még mindig rengetegen vannak, akik imádják a könyv illatát, és azt az érzést, amikor egy fotelbe kucorodva lapozgatják, nem adnék semmiért. Könyvet adna ki? Csak bátran, biztosan lesz olvasótábora!

A könyv megírása után az alábbi feladatok hárulnak önre:

  • helyesírás ellenőrzés, javítás
    Mielőtt kiadja a kezéből, olvastassa át a kész művet laikusokkal, és szakemberekkel is. A lényeg, hogy lássák kritikus szemek, hiszen csak így lehet kiszűrni a kisebb-nagyobb hibákat.
  • illusztrátor keresése
    Amennyiben szeretné színesebbé tenni a könyvet, ajánljuk, hogy dobja fel rajzokkal, grafikákkal. A megfelelő szakember kiválasztása, és a rajzok elkészítése időbe telik, ezért időben kezdje el a keresést.
  • szerkesztés
  • ISBN szám beszerzése
    Az ISBN szám igényléséhez egy levelet kell küldenie az Országos Széchényi Könyvtár ISBN Iroda postacímére (Budapest, Budavári Palota, F ép. 1827), vagy e-mail címére (isbn@oszk.hu) a következő adatokkal:

    • a kiadó neve (a cége vagy egyéni vállalkozása neve, vagy a saját neve)
    • címe,
    • telefon- és faxszáma,
    • e-mail címe,
    • honlapjának URL-je,
    • a kapcsolattartó személy neve,
    • a könyv(ek) címe és köteteinek száma

A nagy könyvkiadók hátrányai:

  • a könyvről készült fél oldalas összefoglalókat az esetek 99%-ban visszautasítják (például azért, mert nem illik a kínálatukba)
  • sokat kell várni a válaszukra
  • ha kiadják, és vállalják a terjesztést, csak kötetenkénti díjazást kaphat, nem a bevétel teljes összegét

Ha nem szeretne a nagy könyvkiadókkal szerződni, akkor vegye fel a kapcsolatot egy magánkiadóval.

Önköltséges kiadás

Az önköltséges kiadás is egy módszer, és ebben a nyomdák nagy segítséget nyújthatnak. Ekkor még mindig megegyezhet a könyvkiadókkal a könyvesbolti, vagy webshopos terjesztésről, de érdemes jó előre megérdeklődnie a feltételeket és a költségeket.

Érdemes felkeresni a kisebb nyomdákat is ajánlatkéréssel, és miután begyűjtötte a válaszokat, okosan mérlegelni.

Ne lepődjön meg, ha azt tapasztalja, sehol sincs egy feltüntetett ár, hiszen az ár megállapítása nagyon sok mindentől függ.

Az árajánlat összege a könyv alábbi paraméterei szerint kerül meghatározásra:

  • példányszám
  • méret
  • terjedelem
  • borító papírja
  • borító nyomás (színek száma)
  • felületkezelés a borítón
  • belső lapok (belív papírja)
  • belív nyomás (színek száma)

Digitális nyomdák

A digitális nyomtatás egyik előnye, hogy már kis példányszámban is gazdaságos a gyártás. Ráadásul gyorsan és jó áron is elkészülhet. A digitális nyomda gyorsaságát bizonyítja, hogy akár 2 munkanap alatt is elkészül a nagy mű.

Ofszet nyomdák

Az ofszet nyomdákat 500-1000 darab és afölött érdemes felkeresni, hiszen az ofszet technológia már nagyobb példányszámot követel a digitális nyomtatásnál. A gyártás teljes lebonyolításához ebben az esetben nagyjából 5 munkanap szükséges, de természetesen nyomdája válogatja.

Nézze meg, hogy milyen könyveket gyártottunk eddig! Kattintson a képre, és nézze meg a galériát!

Természetesen ez csak ízelítő. Ennél jóval több könyv megy át a kezeink alatt…

Ha jól dönt, nem lesz szüksége súlyos milliók befektetésére, és hitel felvételéhez ahhoz, hogy a kezébe foghassa a friss, nyomdaszagú könyvét.

Tippek:

  • érdemes a tiszteletpéldányokra is költeni, hiszen így sokkal nagyobb esélye van arra, hogy jó híre megy a könyvének
  • az ár meghatározásánál ügyeljen arra, hogy magasabb legyen, mint az előállítási költség
  • gondoljon arra, hogy hol fogja tárolni a könyveket
  • mindenképp költsön marketingre is
    Szükséges egy aktív marketingstratégia, és némi elszántság. Mindenképp készítsen bemutatkozó honlapot (bloggal), Facebook-oldalt, adjon le példányokat könyvtárakba, és szervezzen rádiós, sajtós (napilap, szaklap) megjelenéseket. Ha a könyv stílusa megengedi, akár felolvasóesteket is szervezhet! Szóljon hozzá az irodalmi fórumokhoz is.
  • ha szükséges, gondoskodjon a szabadalmi bejegyzésekről

Önben is fellobbant a vágy, hogy alkotását mások is olvassák? Akkor ne hagyja a fiókban porosodni, válassza a magánkiadást, vagy más nevén szerzői kiadást.
Főként első kötetes íróknak ajánljuk, hogy ily módon tegyék meg az első szárnycsapásokat.

Várjuk az arajánlatkérését.

Kérdése van? A kapcsolatot itt veheti fel velünk.