Hogyan kerülnek könyvespolcainkra a legizgalmasabb történetek?

Az elmúlt évtizedek során sokan, sokféle módon jósolták már, hogy a nyomtatott könyvek korának hamarosan bealkonyul. Szerencsére azonban mindezidáig a szkeptikusoknak lett igaza, és a nyomtatott könyvek helyét sem a televíziónak, sem a számítógépnek, sem pedig a digitális könyveknek nem sikerült átvennie. Sőt, a nyomtatott könyv továbbra is a világ egyik legnépszerűbb információhordozó médiumnak tekinthető.

Vajon mi lehet az oka annak, hogy ez a több, mint ötszáz éve velünk lévő nyomdaipari termék napjaink digitális világában is megállja a helyét? Az alábbi bejegyzésben amellett, hogy fény derül arra, hogyan készül egy könyv, erre az érdekes kérdésre is választ kapunk majd.

A könyvnyomtatás rövid története

Abban az esetben, ha a könyvek történetét egyetlen rövid bekezdésben szeretnénk összefoglalni, meglehetősen nagy fába vágnánk a fejszénket. A könyvet ugyanis, mint médiumot már jóval a nyomtatás feltalálása előtt, az írástudás elterjedése óta ismeri az emberiség.

A könyv maga szöveges információból és ábrákból álló, papíralapú információhordozó. Egyszerre kultúrtermék és kommunikációs eszköz. Megjelenése nem periodikus. Digitális formában, hangoskönyv és e-könyvként is létezhet.

Ha más formában is, de könyvekkel már az ókori sumer, egyiptomi, latin, illetve görög kultúrákban is találkozhatunk. Ezek főként agyagtáblákra és tekercsekre írott szövegek, melyeket később felváltott a pergamenre írt textusok kora. Ezeket főként a papság, a királyi közigazgatás, a feudális főurak és az egyetemek polgárai használták. A középkor végével azonban az írástudás rohamos elterjedésének köszönhetően egyre nagyobb igény mutatkozott a könyvek előállítására, így innen már csak egy lépésnyi távolságot jelentett a könyvnyomtatás feltalálása, mely Johannes Gutenberg ötvösmester és feltaláló nevéhez köthető.

Gutenberg már az 1430-as években kísérletezett egy hatékony, mechanikus sokszorosítási eljárás feltalálásával, a ma könyvnyomtatásnak nevezett mozgatható betűs megoldással azonban csak a ’40-es évekre sikerült elkészülnie. Először egy kisebb füzetet, majd három év munkájával egy teljes Bibliát sikerült kinyomtatnia.

A találmány lényege az önállóan használható, a szedés során újrarendezhető betű nyomóformák használata volt. A karaktereket egy keretbe, úgynevezett sajtóba rakva egy teljes papír- vagy pergamenívet nyomtatására nyílt lehetőség, az így elkészült íveket pedig lapok szerint rendezve lehetett könyv alakba fűzni.

Hogyan készülnek a modern könyvek?

A könyvnyomtatás természetesen az 1400-as évek óta sok változáson ment keresztül és rengeteget fejlődött. A pergament rövid idő után az olcsóbban előállítható papírra cserélték, a Gutenberg által megalkotott eljárás helyét pedig szép lassan átvették az ipari mennyiség előállítására is képes rotációs technikák, melyek során a nyomtatás nem sík, hanem henger alakú nyomóformával történik. Szintén lényeges lépést jelentett a nyomdatörténetben az ofszet, később pedig a digitális nyomdatechnika megjelenése.

Napjaink modern könyvei leginkább utóbbi két módszer alkalmazásával készülnek, attól függően, milyen darabszámban kerülnek a boltok polcaira. Míg a digitális nyomás lehetővé teszi azt, hogy akár egyetlen darab könyv is elkészíthető legyen, addig az ofszet technológia segítségével a nyomdák akár több ezer darabot is képesek kiváló minőségben előállítani az adott kötetből.

Miért imádjuk évszázadok óta?

A számítógépek megjelenése és az internet elterjedése komoly kihívást jelentett a nyomdaiparnak. A kilencvenes évek eleje óta egyre több tartalom válik ugyanis gyorsan, nyilvánosan elérhetővé, ami némileg visszaszorította a nyomtatott könyvek eladását is.

Sokak úgy gondolják, hogy éppen ezért az online tartalmak és a digitális könyvek megjelenése rendkívül negatív hatással bír a klasszikus könyviparra. Olyannyira, hogy az elkövetkező években akár az is előfordulhat, hogy a papíralapú kiadványok lassan, de biztosan eltűnnek a boltok polcairól. Ez a teória azonban egyelőre úgy tűnik, nem állja meg a helyét.

Digitális tartalmak ide vagy oda, a nyomtatott könyvet továbbra sem sikerült letaszítani a trónról, és az okostelefonok és tabletek korában is népszerű és keresett információhordozónak számít. Ennek oka egyrészt a megszokásban, másrészt pedig a könyvek fizikai mivoltában keresendő.

Az emberek többsége jóval könnyebben tud elmerülni egy kézbe fogható, papíralapú könyvben, mint egy digitális változatban. Utóbbiak esetében sokszor a minket körülvevő elektronikus zaj az, ami, megnehezíti az olvasás folyamatát. Ez különösen igaz akkor, ha a számítógépen vagy okoseszközön olvasunk, hiszen ebben az esetben rengeteg olyan tényező is felmerülhet, mely elvonhatja figyelmünket a kezünkben tartott szövegről. A papíralapú könyv esetében ezzel szemben kevesebb a lehetősége annak, hogy valami megzavarna minket az olvasás folyamatában.

A különböző, könyvvásárlási és olvasási szokásokkal foglalkozó felmérések szerint ráadásul nem csak az ehhez hasonló, kényelmi szempontok teszik vonzóbbá az emberek számára a papíralapú könyveket. Sokan még mindig maga a fizikai, kézben tartható médium élménye miatt vásárolnak nyomtatott kiadványokat. Számukra a tartalom mellett fontos a papíralapú könyv külleme, designja, az illusztrációk minősége, a médium lapozhatósága. És akadnak persze olyanok is, akik a könnyű ajándékozhatóság miatt részesítik továbbra is előnyben a nyomtatott termékeket, vagy épp olyan, elvakult gyűjtők, akiknek már egyszerűen a frissen vásárolt könyvek illata is képes örömet okozni.

Így vagy úgy, de tény, hogy a klasszikus könyvek fogyasztói bázisa a digitális tartalmak korában is erős és megingathatatlan maradt. És habár a megszokás nagy úr, azonban tény, hogy a fizikai formában létező könyv jóval több egyszerű hétköznapi tárgynál. Évtizedek, sőt, évszázadok óta a tudás, a világ megismerésének szimbóluma. Akadtak a történelem során nehéz időszakok, mikor túlélése sokak számára kérdésessé vált, azonban továbbra is itt van velünk, és köszöni, a digitális kor kihívásai közt is jobban érzi magát, mint valaha.

A nyomtatott média előnyei a digitális korban

Az elmúlt évtizedben sokszor, sokfelől hallhattuk már azt, hogy a nyomtatott média ideje lejárt. Nincs vásárlói igény a papír alapú újságokra, és a könyvek helyét is hamarosan átveszik a tabletekre olcsón letöltető, digitális kiadványok. Az e-book eladások adatai alapján azonban jól látható, hogy habár a digitális formátum valóban népszerű, az évek óta emlegetett forradalom elmaradt, és a nyomtatott kiadványok popularitása továbbra is töretlennek mondható.

Vajon mi lehet az oka annak, hogy a legtöbben ma is a papír alapú adathordozókat részesítik előnyben, és számíthatunk-e a jövőben a nyomtatott könyvek és újságok háttérbe szorulására, vagy épp teljes eltűnésére? Az alábbi cikkben főként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Miért népszerű még ma is a nyomtatott újság és könyv?

Az online tartalmak könnyen és gyorsan elérhetők, sok esetben ingyenesek, vagy olcsóbbak a print termékeknél. Sokszor olyan lehetőségeket is kínálnak az interakcióra, melyek a nyomtatott lapok esetében nem lehetségesek. Az e-könyvek tárolása ráadásul nem igényel külön polcot sem a szobában. Ennek ellenére a nyomtatott magazinok és könyvek népszerűsége, ha némileg csökkent is az elmúlt évtizedben, egyáltalán nem beszélhetünk a print termékek eltűnéséről. Hogy mért? Lehetséges lenne esetleg, hogy digitális média előnyei sokak számára épp ellenkező módon, hátrányként csapódnak le a mindennapokban?

A fizikai formátum varázsa

A legfőbb ok a nyomtatott kiadványok kézzelfogható, anyagi mivoltában rejlik. Ha ismerősi körében felteszi a kérdést, hogy ki miért olvas még mindig nyomtatott könyveket és újságokat, egészen biztos lehet abban, hogy szinte mindenkitől más választ fog kapni. Lesz, aki megszokásra hivatkozik majd, de a legtöbben ilyenkor a frissen nyomott könyvek illatára valamint a papír textúrájára szoktak esküdni. Röviden és tömören tehát az olvasás élménye mellett maga a médium által nyújtott, pozitív impulzusok is sokat jelentenek az olvasók számára.

Mások azért maradtak meg a nyomtatott formátum mellett, mert mai napig nem szívesen adnak ki pénzt digitális tartalmakra. Úgy érzik, cserébe nem kapnak mást, csupán biteket és bájtokat, melyek a kézzelfoghatóság hiánya miatt nem érik meg az anyagi ráfordítást.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a print média napjainkra kizárólag megrögzött gyűjtőket és a hagyományokhoz görcsösen ragaszkodó fogyasztókat kiszolgáló termékké vált volna. Anyagi mivolta mellett a nyomtatott kiadványok sokszínűsége is figyelemre méltó, ám a legfontosabb és egyben leginkább érdekes tény a print kiadványok figyelemre gyakorolt, pozitív hatásában rejlik.

Koncentrált figyelem és zavaró tényezők hiánya

Több, közelmúltbeli tanulmány is bebizonyította, hogy míg a digitális tartalmak fogyasztói az őket körülvevő online zaj hatására kevésbé tudnak a befogadásra szánt tartalomra fókuszálni, addig a nyomtatott médiafogyasztók figyelme sokkal erősebben koncentrálódik a kezükben tartott, fizikai kiadványra.

Olvasási folyamatunkat a könyvek, napilapok, vagy magazinok lapozgatása közben nem szakítják félbe a semmiből felugró hirdetések, nem állunk meg az olvasásban, hogy különböző multimédiás tartalmakat tekintsünk meg, és egy könyv vagy egy magazin szigorúan szerkesztett struktúrája is kevesebb lehetőséget biztosít arra, hogy a szöveg befogadása közben elkalandozzunk.

Egy nyomtatott könyv vagy újság tehát lehetővé teszi számunkra, hogy elszakadjunk a technológiától, ami nem csak a figyelem lekötése szempontjából lehet hatásos, de a mindennapi teendők által okozott feszültséget is stresszt is hatékonyan csökkentheti.

Mindkét formának megvannak a maga előnyei és hátrányai

Röviden és tömören összegezve a digitális, valamint a nyomtatott média egyaránt rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, melyek a hétköznapok során hasznosnak, vagy épp hátrányosnak nevezhetők. A digitális megoldások privilégiuma, hogy a tartalmak gyorsan kereshetők, sok esetben ingyenesen is elérhetők, tárolásuk pedig nem helyigényes. Ezzel szemben a nyomtatott kiadványok fizikai formátumuknak köszönhetően különleges élményt nyújtanak, jobban lekötik az olvasók figyelmét, és kézzelfoghatóságuk miatt a mai napig nagyobb becsben tartjuk őket, mint digitalizált társaikat.

Ebből következik, hogy az írásos tartalomszolgáltatás két fajtája, a digitális, illetve a nyomtatott média egyáltalán nem jelentenek veszélyt egymásra, sőt, sokkal inkább kiegészítik egymást. A különböző fogyasztói igények különböző megoldásokat kívánnak, azonban az, hogy a digitális média a közeljövőben kiszorítaná a piacról a nyomtatott könyveket és újságokat, egyelőre meglehetősen alaptalan feltételezésnek tűnik.

Így adjon ki egy könyvet!

A digitális technikára mutogatva sokan azt mondják, hogy a könyv halott, de ez nincs így. Még mindig rengetegen vannak, akik imádják a könyv illatát, és azt az érzést, amikor egy fotelbe kucorodva lapozgatják, nem adnék semmiért. Könyvet adna ki? Csak bátran, biztosan lesz olvasótábora!

A könyv megírása után az alábbi feladatok hárulnak önre:

  • helyesírás ellenőrzés, javítás
    Mielőtt kiadja a kezéből, olvastassa át a kész művet laikusokkal, és szakemberekkel is. A lényeg, hogy lássák kritikus szemek, hiszen csak így lehet kiszűrni a kisebb-nagyobb hibákat.
  • illusztrátor keresése
    Amennyiben szeretné színesebbé tenni a könyvet, ajánljuk, hogy dobja fel rajzokkal, grafikákkal. A megfelelő szakember kiválasztása, és a rajzok elkészítése időbe telik, ezért időben kezdje el a keresést.
  • szerkesztés
  • ISBN szám beszerzése
    Az ISBN szám igényléséhez egy levelet kell küldenie az Országos Széchényi Könyvtár ISBN Iroda postacímére (Budapest, Budavári Palota, F ép. 1827), vagy e-mail címére (isbn@oszk.hu) a következő adatokkal:

    • a kiadó neve (a cége vagy egyéni vállalkozása neve, vagy a saját neve)
    • címe,
    • telefon- és faxszáma,
    • e-mail címe,
    • honlapjának URL-je,
    • a kapcsolattartó személy neve,
    • a könyv(ek) címe és köteteinek száma

A nagy könyvkiadók hátrányai:

  • a könyvről készült fél oldalas összefoglalókat az esetek 99%-ban visszautasítják (például azért, mert nem illik a kínálatukba)
  • sokat kell várni a válaszukra
  • ha kiadják, és vállalják a terjesztést, csak kötetenkénti díjazást kaphat, nem a bevétel teljes összegét

Ha nem szeretne a nagy könyvkiadókkal szerződni, akkor vegye fel a kapcsolatot egy magánkiadóval.

Önköltséges kiadás

Az önköltséges kiadás is egy módszer, és ebben a nyomdák nagy segítséget nyújthatnak. Ekkor még mindig megegyezhet a könyvkiadókkal a könyvesbolti, vagy webshopos terjesztésről, de érdemes jó előre megérdeklődnie a feltételeket és a költségeket.

Érdemes felkeresni a kisebb nyomdákat is ajánlatkéréssel, és miután begyűjtötte a válaszokat, okosan mérlegelni.

Ne lepődjön meg, ha azt tapasztalja, sehol sincs egy feltüntetett ár, hiszen az ár megállapítása nagyon sok mindentől függ.

Az árajánlat összege a könyv alábbi paraméterei szerint kerül meghatározásra:

  • példányszám
  • méret
  • terjedelem
  • borító papírja
  • borító nyomás (színek száma)
  • felületkezelés a borítón
  • belső lapok (belív papírja)
  • belív nyomás (színek száma)

Digitális nyomdák

A digitális nyomtatás egyik előnye, hogy már kis példányszámban is gazdaságos a gyártás. Ráadásul gyorsan és jó áron is elkészülhet. A digitális nyomda gyorsaságát bizonyítja, hogy akár 2 munkanap alatt is elkészül a nagy mű.

Ofszet nyomdák

Az ofszet nyomdákat 500-1000 darab és afölött érdemes felkeresni, hiszen az ofszet technológia már nagyobb példányszámot követel a digitális nyomtatásnál. A gyártás teljes lebonyolításához ebben az esetben nagyjából 5 munkanap szükséges, de természetesen nyomdája válogatja.

Nézze meg, hogy milyen könyveket gyártottunk eddig! Kattintson a képre, és nézze meg a galériát!

Természetesen ez csak ízelítő. Ennél jóval több könyv megy át a kezeink alatt…

Ha jól dönt, nem lesz szüksége súlyos milliók befektetésére, és hitel felvételéhez ahhoz, hogy a kezébe foghassa a friss, nyomdaszagú könyvét.

Tippek:

  • érdemes a tiszteletpéldányokra is költeni, hiszen így sokkal nagyobb esélye van arra, hogy jó híre megy a könyvének
  • az ár meghatározásánál ügyeljen arra, hogy magasabb legyen, mint az előállítási költség
  • gondoljon arra, hogy hol fogja tárolni a könyveket
  • mindenképp költsön marketingre is
    Szükséges egy aktív marketingstratégia, és némi elszántság. Mindenképp készítsen bemutatkozó honlapot (bloggal), Facebook-oldalt, adjon le példányokat könyvtárakba, és szervezzen rádiós, sajtós (napilap, szaklap) megjelenéseket. Ha a könyv stílusa megengedi, akár felolvasóesteket is szervezhet! Szóljon hozzá az irodalmi fórumokhoz is.
  • ha szükséges, gondoskodjon a szabadalmi bejegyzésekről

Önben is fellobbant a vágy, hogy alkotását mások is olvassák? Akkor ne hagyja a fiókban porosodni, válassza a magánkiadást, vagy más nevén szerzői kiadást.
Főként első kötetes íróknak ajánljuk, hogy ily módon tegyék meg az első szárnycsapásokat.

Várjuk az arajánlatkérését.

Kérdése van? A kapcsolatot itt veheti fel velünk.