E-book vs. nyomtatott könyv: valóban megöli a digitális média a printet?

Az elmúlt időszak egyik legnagyobb háborújának a digitális és a print média harca tekinthető. Irodalmárok, kultúrantropológusok, könyvkiadók és nyomdászok egyaránt borúlátóan tekintettek a nyomtatott kiadványok jövőjére, és sokan egyenesen a könyvek, magazinok és napilapok várható kihalását jósolták az elkövetkező évtizedekre.

Mostanában azonban úgy tűnik, a kedélyek kissé elcsitultak. Kialakult egyfajta szimbiózis a nyomtatott kiadványok és virtuális testvéreik közt, és habár utóbbiak még mindig nagy népszerűségnek örvendenek, egyre inkább kezdenek visszatérni a köztudatba a print lapok, magazinok és kötetek.

Mik az okai ennek a tűzszünetnek, és vajon véglegesnek tekinthető-e ez a békés időszak, vagy egyszerű, átmeneti állapot? Ebben a bejegyzésben főkét ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A nyomtatott könyvet utánozhatatlan karaktere teszi szerethetővé

A nyomtatott könyvek előnyeit nem szükséges túlmagyaráznunk. Korábban már mi is foglalkoztunk ezekkel a blog keretein belül, és azok számára, akik legalább néhány kiadvánnyal rendelkeznek otthon a polcon, a virtuálisan pótolhatatlan sajátosságok valószínűleg önmaguktól értetődőek.

A friss papír illata mellett rengeteg dolog szól a klasszikus, papírformátumú könyvek mellett. A nyomtatott kiadványok hatékonyabban képesek lekötni figyelmünket, és fizikai formájuknak köszönhetően nagyobb becsben is tartjuk őket, mint digitális társaikat. Kézzelfoghatóságuk alapvetően értéket képvisel, ezáltal pedig sokszor tartalmukra is úgy tekintünk, mintha a nyomtatott lapok nagyobb életigazságokat, fajsúlyosabb gondolatokat lennének képesek hordozni, mint azok virtuális megfelelői.

Kevés szó esik azonban arról, miért is indult világhódító hadjáratra az e-könyv, és sokan miért preferálják napjainkban az elektronikus formátumú kiadványokat a papíralapú publikációkkal szemben.

Az e-könyv, olcsó, egyszerű és könnyen tárolható, de megvannak a hátrányai is

Az e-könyvet, mint jelenséget az internet megjelenése és széles körben történő elterjedése hívta életre. Hamar hatalmas népszerűségre tett szert, nem véletlenül.

A nyomtatott könyvek nagy hátránya, hogy rengeteg helyet képesek elfoglalni lakásunkban. Ezzel ellentétben a digitális változatok tárolásához nincs szükség hatalmas könyvespolcokra, akár több ezer kötet is elfér egyetlen olvasóeszközön, egy merevlemezen vagy flashdrive-on. Ezen túl az e-book előállítási költségei is alacsonyabbak, mint a print verzióké, így az esetek többségében olcsóbban elérhetők, egyszerűbben és hatékonyabban terjeszthetők.

A gyors és egyszerű digitális terjesztés persze csak egy bizonyos szempontból tekinthető pozitívumnak, egy ellentétes nézőpontból szemlélve viszont nagyon is negatív tulajdonság.

Az e-book fájlok kis mérete lehetővé teszi azt, hogy akár e-mailben csatolmányként, vagy egy felhőalkalmazásba feltöltve azonnal megoszthatóvá váljon a tartalom, akár egyszerre több száz, vagy ezer emberrel is. Míg korábban, a nyomtatott könyvek esetében a kalózmásolatok kevésbé okoztak problémát a szerzőknek és kiadóiknak, addig ma az e-bookok egyszerű elérhetősége jóval nagyobb fejtörést jelent azok számára, akiknek az illegális másolatok ellen fel kell venniük a lándzsát, és megvívni modern korunk egyik leginkább reménytelennek tűnő szélmalomharcát.

Nem oltják ki egymás életét, csupán kiegészítik egymást

A pozitívumok és negatívumok ismeretében talán már érthető, miért fér meg egymás mellett a két médium, és miért van az, hogy az e-könyvek továbbra is képtelenek kiütni a nyeregből a klasszikus, nyomtatott formátumot. Miért lehetséges mégis, hogy sokan nem testvérként, hanem afféle ősi ellenségként tekintenek a két, egymás társaságában egyre jobban megférő megoldásra?

Nos, ennek legfőbb oka az elmúlt évtized okoseszköz-forradalmában keresendő.

A hordozható, rengeteg hasznos tulajdonságot egyesítő elektronikai cikkek megjelenését az emberek többsége afféle mindent elsöprő és felülíró csúcstechnológiaként üdvözölte. Tíz évvel ezelőtt sokan gondolhattuk úgy, hogy egy PDF-fájlokat is kezelő, mp3 lejátszóval ellátott kamerás mobil vásárlása után nem lesz többé szükségünk digitális fényképezőkre, lemezjátszókra, vagy épp a forradalmi technológia mellett rendkívül ósdinak és elavultnak tűnő, papíralapú kiadványokra.

Az élet azonban, mint korábban sokszor, ismét a klasszikus formátumokat igazolta, és habár az okoseszközök megjelenése valóban sok szempontból egyszerűbbé tette a hétköznapokat, ahhoz még lényegesen kevés volt, hogy évtizedek, vagy évszázadok óta működő dolgokat tudjon száz százalékos hatékonysággal pótolni és felülírni. Nem ez volt azonban az első, és valószínűleg nem is ez lesz az utolsó próbálkozás erre.

A digitális könyvek forradalmát sokan hasonlítják például a hangoskönyvek megjelenéséhez. A néhány évtizeddel korábban felkapottá vált formátum a maga idejében forradalminak számított, mára pedig nem más, mint egy minimális érdeklődés kiváltására alkalmas alternatíva.

A kezdeti lelkesedés persze érthető, hiszen a hanglemezen, később digitális hangfájlokban tárolt könyvek azok számára is elérhetővé tettek bizonyos irodalmi műveket, akiknek vagy idejük, vagy pedig kedvük nem volt az olvasáshoz.

Sokan pedig már ezekben az időkben vizsgálták az olvasás alternatív módjainak a nyomtatott könyvekre gyakorolt, negatív hatásait, azonban minden előnye ellenére a hangoskönyvnek nem sikerült legyőznie a klasszikus nyomtatott formátumot, és megmaradt egyfajta kiegészítő lehetőségként azok számára, akik akkor is szeretnének befogadni bizonyos irodalmi- és szakszövegeket, ha épp nincs elegendő idejük az olvasásra.

És habár az e-könyvek estében némileg más a helyzet, kicsit azért mégis hasonló vizeken evezünk.

A digitális könyvek kényelmesen használhatók, és rengeteg olyan lehetőséget kínálnak, melyekre a klasszikus, nyomtatott változataik sosem lesznek képesek. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy évszázados történelemmel rendelkező médiumról beszélünk, melynek nem véletlenül sikerült annyi, viharos időszakot átvészelnie.

A nyomtatott könyvek kézzelfoghatóságuknak, és az anyagi mivoltuk által képviselt tekintélyüknek köszönhetik azt, hogy előre láthatólag sosem fognak eltűnni a köztudatból. És habár a digitális kiadványok napjainkban rendkívül népszerűek, úgy tűnik, előnyeik mellett megvannak azok a sebezhető pontjaik, melyeknek köszönhetően képtelenek megfosztani méltán megérdemelt trónjától nagytestvérüket, a klasszikus, nyomtatott könyvet.

5+1 ok, ami miatt a prospektusok még mindig működnek

Az online vásárlás és a digitális médiumok térhódítása az elmúlt másfél évtizedben elkerülhetetlenül hatást gyakoroltak a nyomtatott kiadványok világára. Sokan beszélnek a print média haláláról, a könyvek és magazinok polcokról történő, lassú eltűnéséről. A valóság azonban úgy tűnik, a szkeptikusokat igazolja.

A nyomtatott kiadványok továbbra is fontos szerepet töltenek be hétköznapjainkban, az emberek pedig a könyvek és magazinok mellett kedvelik a színes prospektusok, reklámújságok lapozgatását is. Egyes felmérések szerint olyannyira, hogy az átlag fogyasztó 15,5 percet tölt el egy reklámújság átböngészésével, míg az online hirdetések megtekintési ideje ennek kevesebb, mint egy tizede lehet.

De vajon mi lehet a titka annak, hogy a nyomtatott prospektusok a felgyorsult, digitális világban is annyira hatékonyan működőképesek, mint tíz, vagy épp húsz évvel ezelőtt? Az alábbi cikkben mutatunk Önnek hat okot, ami miatt a print reklámújságok továbbra is képesek hatékonyan felvenni a harcot az online trónkövetelőikkel szemben!

Jobban ragaszkodunk a kézzelfogható dolgokhoz

Ősi ösztönünk a birtoklási vágy. A kézzelfogható tárgyak szeretete, a fizikai dolgokhoz való kötődés az emberi természet teljesen normális velejárója. Éppen ezért érezzük úgy, hogy a papíralapú kiadványok nagyobb, maradandóbb értéket képviselnek a kizárólag bitek és bájtok formájában létező, digitális tartalmakkal szemben.

Ebből adódóan jobban kötődünk a könyvekhez és papíralapú magazinokhoz, és nagyobb jelentőséget tulajdonítunk nekik, mint a digitális médiumoknak, respektáljuk őket, és komolyabban vesszük az általuk továbbított információt is.

Habár néhány évig úgy érezhettük, a print anyagok kezdik elveszteni korábbi értéküket, napjainkban éppen ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Határozottan észrevehető igénynövekedés mutatkozik a fizikai formában kiadott könyvek és magazinok iránt, ez a megnövekedett figyelem pedig nem a puszta véletlennek köszönhető.

Biztonságérzetet nyújtanak

Sokan érezzük úgy, hogy a digitális tartalmak áradatába egy idő után belefárad az elménk. A digitális bennszülöttként felnövő fiatalok számára a nyomtatott tartalmak egyfajta oázisként szolgálnak az online világban, kiemelik őket a képernyők előtt töltött életből, az okoseszközeik és számítógépük fogságából. Az idősebb generációban a papíralapú kiadványok pedig nosztalgikus érzéseket is ébresztenek, ezáltal növelik a komfortérzetet.

Sőt, sokszor a hiteltelen online médiával szemben biztos tájékozódási pontot is jelentenek számunkra. Digitális tartalmat ugyanis tulajdonképpen bárki készíthet, így a nagy példányszámban megjelenő, nyomtatott kiadványok sokak számára még ma is a minőség fokmérőjét, a hiteltelen tartalmaktól való védettséget és biztonságot szimbolizálják.

Segítik a kikapcsolódást

Az emberek többsége, mint ahogyan a nyomtatott könyveket és magazinokat, úgy a prospektusokat és reklámújságokat is szabadidejében szokta lapozgatni. Az ilyen jellegű kiadványok A rohanó hétköznapokban lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy pillanatra leüljünk és egy csésze kávé vagy tea mellett nyugalomra leljünk, gondjainkat elfelejtve lapozgassuk az oldalakat.

Színesek, gazdagon illusztráltak, és könnyen értelmezhetőek, eme tulajdonságaiknak köszönhetően pedig néhány percre segítik a hatékony, stresszmentes kikapcsolódást.

Ösztönzik a vásárlást

A prospektusok fő célja egy adott cég termékeinek, áruház kínálatának bemutatása. Különböző tanulmányok pedig azt mutatják, hogy az online akciók, kuponprogramok és egyéb kedvezmények ellenére még mindig a nyomtatott reklámújságok azok, amik a legjobban képesek meghozni a fogyasztók kedvét a vásárláshoz.

Egyes felmérések szerint a nagy áruházláncok által terjesztett akciós újságok és katalógusok a célközönség 75%-ának adnak ötletet a bevásárláshoz, és 52%-ukat késztetik olyan dolgok megvételére, melyekről korábban nem tervezték, hogy a kosárba kerülnek majd.

Ez főként annak köszönhető, hogy a kézzelfogható prospektusokat könnyebben és nyugodtabban böngészhetjük át, és olyan ajánlatokon is van időnk elgondolkodni, melyeket online vásárlás, vagy a boltban történő böngészés során élből elutasítanánk.

Erősítik a márkahűséget

Egy igazán jó prospektus sokkal több, mint egyszerű reklámanyag. Ki nem lapozgatott volna gyermekkorában játékokat, vagy sportszereket és könyveket bemutató karácsonyi katalógusokat? Az élmény olyannyira meghatározó volt, hogy a legtöbben még felnőttként is emlékszünk a színes, életteli beállításokra.

A jó prospektus tehát egyszerre információhordozó és szórakoztató médium, ami sokkal inkább hasonlít egy magazinra, mintsem hirdetések egyszerű, összecsapott halmazára. Az igényes megjelenés, a jó szövegezés, és az esztétikus grafikai tervezés élvezetessé teszi egy reklámkiadvány lapozgatását, emellett pedig segít emlékezetessé tenni a márkát és annak termékeit a fogyasztók számára.

Összekötik a valóságot a digitális világgal

És azt tudta, hogy egy igazán jó prospektus után a megtekintők 70%-a az adott cég online felületeit is felkeresi? Bizonyos felmérések legalábbis azt igazolják, hogy a nyomtatott reklámkiadványok kiváló kapocsként működnek a fizikai és az online világ között, és egy ügyesen megtervezett, igényesen kivitelezett prospektus fellapozása a legtöbb fogyasztóban képes felébreszteni a kíváncsiságot egy adott márkával, illetve annak termékeivel kapcsolatban.

Online felületeink és nyomtatott kiadványaink közt pedig már direkt kapcsolatot is teremthetünk, hála az okoseskzözök nagy részével könnyedén és gyorsan leolvasható QR-kódoknak, melyek segítségével bármilyen webes link integrálhatóvá válik nyomtatott formában.

Továbbra is hatékony marketingeszköz

Összegezve a fentebb leírtakat, elmondható, hogy az online média és a print kiadványok közti harc nemhogy elcsendesedni látszik, de az elmúlt időszakban kialakulni látszik egyfajta konszenzus. A digitális tartalmak és a nyomtatott kiadványok kiegészítik egymást, rásegítenek egymás üzenetének megerősítésére.

A prospektusok, katalógusok, és különböző, reklámcéllal készülő kiadványok tehát a digitális világban is hatékonyan működnek, és továbbra is kiváló alternatívát jelentenek akkor, ha cégünk üzenetét a lehető legtöbb potenciális ügyfélhez szeretnénk eljuttatni. Mindezt persze abban az esetben, ha tartalmuk mellett megvalósításukra is odafigyelünk, és igényes vizuális megjelenéssel, kifogástalan nyomdai megvalósítással készítjük el saját prospektusainkat.

Hogyan kerülnek könyvespolcainkra a legizgalmasabb történetek?

Az elmúlt évtizedek során sokan, sokféle módon jósolták már, hogy a nyomtatott könyvek korának hamarosan bealkonyul. Szerencsére azonban mindezidáig a szkeptikusoknak lett igaza, és a nyomtatott könyvek helyét sem a televíziónak, sem a számítógépnek, sem pedig a digitális könyveknek nem sikerült átvennie. Sőt, a nyomtatott könyv továbbra is a világ egyik legnépszerűbb információhordozó médiumnak tekinthető.

Vajon mi lehet az oka annak, hogy ez a több, mint ötszáz éve velünk lévő nyomdaipari termék napjaink digitális világában is megállja a helyét? Az alábbi bejegyzésben amellett, hogy fény derül arra, hogyan készül egy könyv, erre az érdekes kérdésre is választ kapunk majd.

A könyvnyomtatás rövid története

Abban az esetben, ha a könyvek történetét egyetlen rövid bekezdésben szeretnénk összefoglalni, meglehetősen nagy fába vágnánk a fejszénket. A könyvet ugyanis, mint médiumot már jóval a nyomtatás feltalálása előtt, az írástudás elterjedése óta ismeri az emberiség.

A könyv maga szöveges információból és ábrákból álló, papíralapú információhordozó. Egyszerre kultúrtermék és kommunikációs eszköz. Megjelenése nem periodikus. Digitális formában, hangoskönyv és e-könyvként is létezhet.

Ha más formában is, de könyvekkel már az ókori sumer, egyiptomi, latin, illetve görög kultúrákban is találkozhatunk. Ezek főként agyagtáblákra és tekercsekre írott szövegek, melyeket később felváltott a pergamenre írt textusok kora. Ezeket főként a papság, a királyi közigazgatás, a feudális főurak és az egyetemek polgárai használták. A középkor végével azonban az írástudás rohamos elterjedésének köszönhetően egyre nagyobb igény mutatkozott a könyvek előállítására, így innen már csak egy lépésnyi távolságot jelentett a könyvnyomtatás feltalálása, mely Johannes Gutenberg ötvösmester és feltaláló nevéhez köthető.

Gutenberg már az 1430-as években kísérletezett egy hatékony, mechanikus sokszorosítási eljárás feltalálásával, a ma könyvnyomtatásnak nevezett mozgatható betűs megoldással azonban csak a ’40-es évekre sikerült elkészülnie. Először egy kisebb füzetet, majd három év munkájával egy teljes Bibliát sikerült kinyomtatnia.

A találmány lényege az önállóan használható, a szedés során újrarendezhető betű nyomóformák használata volt. A karaktereket egy keretbe, úgynevezett sajtóba rakva egy teljes papír- vagy pergamenívet nyomtatására nyílt lehetőség, az így elkészült íveket pedig lapok szerint rendezve lehetett könyv alakba fűzni.

Hogyan készülnek a modern könyvek?

A könyvnyomtatás természetesen az 1400-as évek óta sok változáson ment keresztül és rengeteget fejlődött. A pergament rövid idő után az olcsóbban előállítható papírra cserélték, a Gutenberg által megalkotott eljárás helyét pedig szép lassan átvették az ipari mennyiség előállítására is képes rotációs technikák, melyek során a nyomtatás nem sík, hanem henger alakú nyomóformával történik. Szintén lényeges lépést jelentett a nyomdatörténetben az ofszet, később pedig a digitális nyomdatechnika megjelenése.

Napjaink modern könyvei leginkább utóbbi két módszer alkalmazásával készülnek, attól függően, milyen darabszámban kerülnek a boltok polcaira. Míg a digitális nyomás lehetővé teszi azt, hogy akár egyetlen darab könyv is elkészíthető legyen, addig az ofszet technológia segítségével a nyomdák akár több ezer darabot is képesek kiváló minőségben előállítani az adott kötetből.

Miért imádjuk évszázadok óta?

A számítógépek megjelenése és az internet elterjedése komoly kihívást jelentett a nyomdaiparnak. A kilencvenes évek eleje óta egyre több tartalom válik ugyanis gyorsan, nyilvánosan elérhetővé, ami némileg visszaszorította a nyomtatott könyvek eladását is.

Sokak úgy gondolják, hogy éppen ezért az online tartalmak és a digitális könyvek megjelenése rendkívül negatív hatással bír a klasszikus könyviparra. Olyannyira, hogy az elkövetkező években akár az is előfordulhat, hogy a papíralapú kiadványok lassan, de biztosan eltűnnek a boltok polcairól. Ez a teória azonban egyelőre úgy tűnik, nem állja meg a helyét.

Digitális tartalmak ide vagy oda, a nyomtatott könyvet továbbra sem sikerült letaszítani a trónról, és az okostelefonok és tabletek korában is népszerű és keresett információhordozónak számít. Ennek oka egyrészt a megszokásban, másrészt pedig a könyvek fizikai mivoltában keresendő.

Az emberek többsége jóval könnyebben tud elmerülni egy kézbe fogható, papíralapú könyvben, mint egy digitális változatban. Utóbbiak esetében sokszor a minket körülvevő elektronikus zaj az, ami, megnehezíti az olvasás folyamatát. Ez különösen igaz akkor, ha a számítógépen vagy okoseszközön olvasunk, hiszen ebben az esetben rengeteg olyan tényező is felmerülhet, mely elvonhatja figyelmünket a kezünkben tartott szövegről. A papíralapú könyv esetében ezzel szemben kevesebb a lehetősége annak, hogy valami megzavarna minket az olvasás folyamatában.

A különböző, könyvvásárlási és olvasási szokásokkal foglalkozó felmérések szerint ráadásul nem csak az ehhez hasonló, kényelmi szempontok teszik vonzóbbá az emberek számára a papíralapú könyveket. Sokan még mindig maga a fizikai, kézben tartható médium élménye miatt vásárolnak nyomtatott kiadványokat. Számukra a tartalom mellett fontos a papíralapú könyv külleme, designja, az illusztrációk minősége, a médium lapozhatósága. És akadnak persze olyanok is, akik a könnyű ajándékozhatóság miatt részesítik továbbra is előnyben a nyomtatott termékeket, vagy épp olyan, elvakult gyűjtők, akiknek már egyszerűen a frissen vásárolt könyvek illata is képes örömet okozni.

Így vagy úgy, de tény, hogy a klasszikus könyvek fogyasztói bázisa a digitális tartalmak korában is erős és megingathatatlan maradt. És habár a megszokás nagy úr, azonban tény, hogy a fizikai formában létező könyv jóval több egyszerű hétköznapi tárgynál. Évtizedek, sőt, évszázadok óta a tudás, a világ megismerésének szimbóluma. Akadtak a történelem során nehéz időszakok, mikor túlélése sokak számára kérdésessé vált, azonban továbbra is itt van velünk, és köszöni, a digitális kor kihívásai közt is jobban érzi magát, mint valaha.

Ön tudta? Nyomda és nyomda közt is rengeteg lehet a különbség!

Egyedi kiadvány tervezésére készül? Saját névjegykártyát, szórólapot, esetleg személyre szabott nyomdaterméket készíttetne? Már a kezében tartja a kész terveket, azonban nem tudja eldönteni, a különböző technikákkal dolgozó nyomdák közül melyik lenne a helyes választás? Emiatt nem kell aggódnia!

Az alábbi cikkben szeretnénk némi segítséget nyújtani Önnek ahhoz, hogy megtalálja a céljaiknak megfelelően nyomdatechnikát! Digitális, vagy oszet?

Miért fontos a megfelelő technika kiválasztása?

Egy egyedi kiadvány tervezése során a legtöbb emberben felmerül a kérdés: melyik nyomdát válassza annak érdekében, hogy tökéletes legyen a végeredmény? A válasz azonban nem minden esetben egyszerű, hiszen a helyes döntés rengeteg dologtól függhet.

A reklámanyagok és kiadványok legtöbbjéről elmondható, hogy általánosságban két nyomdatechnikával készülnek. Ez az ofszet, valamint digitális nyomtatás. Mindkettőnek megvannak a maga előnyei, ugyanúgy, mint ahogyan a hátrányai is. Hogy melyiket választjuk, leginkább személyes igényeinktől, valamint a nyomdába adott anyag jellegétől, a tervezett darabszámtól függ.

Napjainkban a digitális nyomtatás rendkívül népszerűnek számít, főként gyorsaságának köszönhetően. A hagyományos ofszet nyomtatás azonban sok esetben nem csak jobb minőségű, de költséghatékonyabb végeredményt is jelenthet. Ahhoz azonban, hogy céljainknak megfelelően könnyebb legyen a választás, érdemes mindkét módszerrel némileg közelebbről megismerkednünk.

Kis példányszám, gyors kivitelezés – amit a digitális nyomtatásról tudni érdemes

Sokan úgy gondolják, hogy a digitális nyomdatechnika korszerűbb és hatékonyabb megoldást jelent az egyéb megoldásokhoz képest, azonban ez a feltételezés alapvetően téves. A digitális nyomtatás leginkább abban az esetben jelent jó választást, ha anyagaink csupán kis példányszámban készülnek, és szeretnénk, hogy rövid határidőn belül elérhetőek legyenek számunkra.

Hogy miért? Ennek alapvetően két oka van.

Digitális nyomtatás esetén nem kell nyomóforma-költséggel számolnunk és a nyomtatási folyamat is lényegesen gyorsabban elindítható, mint az ofszet technológia alkalmazása esetében. Éppen ezért ez a technika főként azok számára ajánlott, akiknek egyedi nyomdatermékre van szüksége, esetleg olyan vállalkozásoknak, akik relatíve kis ügyfélkörrel dolgoznak, és 200-300 darab prospektusnál vagy szórólapnál nem igényelnek többet.

A digitális nyomtatás legfőbb hátránya ugyanis az, hogy az ofszet nyomással ellentétben a nagyobb darabszámos megrendelések esetében a költségek akár drasztikusan is megnövekedhetnek, ami főként a munkához szükséges anyagok árának köszönhető.

Ráadásul az ofszet nyomatok minősége nehezen reprodukálható, erre csak a legmodernebb digitális nyomdagépek képesek. Ez a minőség mellett megmutatkozik a színhelyességben is, éppen ezért, ha emellett a megoldás mellett döntünk, anyagainkból minden esetben érdemes próbanyomatot kérnünk, mielőtt a nyomda belekezdene kiadványaink legyártásába.

Abban az esetben azonban, ha a darabszámot tekintve nincsenek nagy igényeink és nagyon szorít a határidő, alapvetően jó választás lehet a digitális nyomtatás. A digitális nyomdagépek magas működési költségei miatt ellenben a nagy mennyiségű megrendelések esetében mindenképp érdemes előre gondolkodni, és elég időt hagyni magunknak arra, hogy anyagainkat egy, a célra alkalmas, ofszet gépekkel üzemelő nyomdánál készíttessük.

Nagy példányszám, alacsony ár – az ofszet nyomás legfőbb előnyeiről

A nagyobb ügyfélkörrel rendelkező cégeknek gyakorta szüksége lehet nagy példányszámban készülő vállalati prospektusokra, szórólapokra, akár ezres, tízezres tételekben is. A könyv- és magazinkiadás, valamint a reklámújságok sokszorosítása is olyan feladatot jelent, melynek megoldása digitális nyomdatechnikával nem csak rendkívül költséges, de alapvetően nehezen kivitelezhető is lenne.

Az ofszet nyomdatechnika legnagyobb előnye, hogy minél nagyobb példányszámban kerül valami nyomtatásra, annál olcsóbb darabárral számolhatunk. Ez főként az indulóköltségek többfelé történő eloszlásának, valamint a nyomdagépek magas fokú hatékonyságának köszönhető.

Indulóköltségnek számít többek közt a nyomóforma kialakítása. Ezen az eszközön található az az információ, amit festékezés után nyomás útján juttatunk át a papírra. Ofszet nyomás esetén ezt a nyomóformát a négy alapszínnek (CMYK) megfelelően kell elkészíteni.

A hatékony darabár és a színhelyesség mellett az ofszet technika egyik legnagyobb előnye továbbá, hogy a nyomdagépek különleges alapanyagokkal is képesek dolgozni. Lehet szó exkluzív papírról, fáról, vagy akár fémről: ezek nyomása a digitális gépekkel egyelőre nem lehetséges.

Szóval mik azok az alapvető kérdések, amiket mindenképp érdemes feltennünk magunkat azelőtt, hogy megtervezett grafikai anyagainkat nyomdába küldenénk?

  • Milyen jellegű anyagot szeretnék nyomtatni?
    A megfelelő nyomda kiválasztása nagyban függ attól, milyen jellegű nyomdaterméket szeretnénk előállítani. Színes névjegykártyák, szórólapok esetében jó választás lehet a digitális nyomda, azonban a vállalati prospektusok, újságok, vagy könyvek már sokkal inkább az ofszet nyomdák szakterületét jelentik.
  • Milyen gyorsan van szükségem az anyagra?
    Ha nagyon szorít a határidő, érdemesebb a digitális megoldást választanunk. A digitális nyomdák általában 1-3 napig terjedő határidővel dolgoznak, ofszet nyomdák esetében az anyagok elkészítése 4-14 munkanapot is igénybe vehet.
  • Mekkora példányszámban szeretném elkészíttetni az adott kiadványt?
    Kis példányszámú anyagok esetében jó választás lehet a digitális nyomda, azonban 200-300 darab fölött a növekvő költségek miatt már érdemes megfontolni azt, hogy anyagunkat egy ofszet technológiával dolgozó nyomdának adjuk le elkészítésre.
  • Milyen anyagra szeretnék nyomtatni?
    Egyedi papír, műanyag, fa, esetleg fém felület nyomása esetén a digitális nyomdák egyértelműen kiesnek a körből. Ezekre a felületekre kizárólag ofszet nyomási technológiával van lehetőség.
  • Milyen színeket tartalmaz a grafikai terv?
    Fekete-fehér anyagok nyomtatására az ofszet megoldás a leginkább kifizetődő (lásd: napilapok). Színes anyagok készítéséhez sokan a digitális nyomdákat választják, ami sok esetben valóban kifizetődőbb, azonban mindenképp érdemes tudni azt, hogy az ofszet technológia minőségben és színhelyességben is jobb megoldást jelent.

A nyomtatott média előnyei a digitális korban

Az elmúlt évtizedben sokszor, sokfelől hallhattuk már azt, hogy a nyomtatott média ideje lejárt. Nincs vásárlói igény a papír alapú újságokra, és a könyvek helyét is hamarosan átveszik a tabletekre olcsón letöltető, digitális kiadványok. Az e-book eladások adatai alapján azonban jól látható, hogy habár a digitális formátum valóban népszerű, az évek óta emlegetett forradalom elmaradt, és a nyomtatott kiadványok popularitása továbbra is töretlennek mondható.

Vajon mi lehet az oka annak, hogy a legtöbben ma is a papír alapú adathordozókat részesítik előnyben, és számíthatunk-e a jövőben a nyomtatott könyvek és újságok háttérbe szorulására, vagy épp teljes eltűnésére? Az alábbi cikkben főként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Miért népszerű még ma is a nyomtatott újság és könyv?

Az online tartalmak könnyen és gyorsan elérhetők, sok esetben ingyenesek, vagy olcsóbbak a print termékeknél. Sokszor olyan lehetőségeket is kínálnak az interakcióra, melyek a nyomtatott lapok esetében nem lehetségesek. Az e-könyvek tárolása ráadásul nem igényel külön polcot sem a szobában. Ennek ellenére a nyomtatott magazinok és könyvek népszerűsége, ha némileg csökkent is az elmúlt évtizedben, egyáltalán nem beszélhetünk a print termékek eltűnéséről. Hogy mért? Lehetséges lenne esetleg, hogy digitális média előnyei sokak számára épp ellenkező módon, hátrányként csapódnak le a mindennapokban?

A fizikai formátum varázsa

A legfőbb ok a nyomtatott kiadványok kézzelfogható, anyagi mivoltában rejlik. Ha ismerősi körében felteszi a kérdést, hogy ki miért olvas még mindig nyomtatott könyveket és újságokat, egészen biztos lehet abban, hogy szinte mindenkitől más választ fog kapni. Lesz, aki megszokásra hivatkozik majd, de a legtöbben ilyenkor a frissen nyomott könyvek illatára valamint a papír textúrájára szoktak esküdni. Röviden és tömören tehát az olvasás élménye mellett maga a médium által nyújtott, pozitív impulzusok is sokat jelentenek az olvasók számára.

Mások azért maradtak meg a nyomtatott formátum mellett, mert mai napig nem szívesen adnak ki pénzt digitális tartalmakra. Úgy érzik, cserébe nem kapnak mást, csupán biteket és bájtokat, melyek a kézzelfoghatóság hiánya miatt nem érik meg az anyagi ráfordítást.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a print média napjainkra kizárólag megrögzött gyűjtőket és a hagyományokhoz görcsösen ragaszkodó fogyasztókat kiszolgáló termékké vált volna. Anyagi mivolta mellett a nyomtatott kiadványok sokszínűsége is figyelemre méltó, ám a legfontosabb és egyben leginkább érdekes tény a print kiadványok figyelemre gyakorolt, pozitív hatásában rejlik.

Koncentrált figyelem és zavaró tényezők hiánya

Több, közelmúltbeli tanulmány is bebizonyította, hogy míg a digitális tartalmak fogyasztói az őket körülvevő online zaj hatására kevésbé tudnak a befogadásra szánt tartalomra fókuszálni, addig a nyomtatott médiafogyasztók figyelme sokkal erősebben koncentrálódik a kezükben tartott, fizikai kiadványra.

Olvasási folyamatunkat a könyvek, napilapok, vagy magazinok lapozgatása közben nem szakítják félbe a semmiből felugró hirdetések, nem állunk meg az olvasásban, hogy különböző multimédiás tartalmakat tekintsünk meg, és egy könyv vagy egy magazin szigorúan szerkesztett struktúrája is kevesebb lehetőséget biztosít arra, hogy a szöveg befogadása közben elkalandozzunk.

Egy nyomtatott könyv vagy újság tehát lehetővé teszi számunkra, hogy elszakadjunk a technológiától, ami nem csak a figyelem lekötése szempontjából lehet hatásos, de a mindennapi teendők által okozott feszültséget is stresszt is hatékonyan csökkentheti.

Mindkét formának megvannak a maga előnyei és hátrányai

Röviden és tömören összegezve a digitális, valamint a nyomtatott média egyaránt rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, melyek a hétköznapok során hasznosnak, vagy épp hátrányosnak nevezhetők. A digitális megoldások privilégiuma, hogy a tartalmak gyorsan kereshetők, sok esetben ingyenesen is elérhetők, tárolásuk pedig nem helyigényes. Ezzel szemben a nyomtatott kiadványok fizikai formátumuknak köszönhetően különleges élményt nyújtanak, jobban lekötik az olvasók figyelmét, és kézzelfoghatóságuk miatt a mai napig nagyobb becsben tartjuk őket, mint digitalizált társaikat.

Ebből következik, hogy az írásos tartalomszolgáltatás két fajtája, a digitális, illetve a nyomtatott média egyáltalán nem jelentenek veszélyt egymásra, sőt, sokkal inkább kiegészítik egymást. A különböző fogyasztói igények különböző megoldásokat kívánnak, azonban az, hogy a digitális média a közeljövőben kiszorítaná a piacról a nyomtatott könyveket és újságokat, egyelőre meglehetősen alaptalan feltételezésnek tűnik.