Miért drágább a füles borítós könyv gyártása?

A füles könyvborító nagyobb védelmet biztosít a könyvnek, praktikusabb, és esztétikusabb is az egyszerű, kartonált puhakötésnél. Ebből adódóan pedig költségesebb is.

Elég betérnünk egy könyvesboltba ahhoz, hogy lássuk: ahány könyv, annyi nyomdai megoldás lehetséges. A kiadványok nem csak tartalmilag, de formájukban is különböznek egymástól. Többségüknél nem csak a méret, de a papír minősége, valamint a borító fajtája is eltérő lehet.

Alapvetően kétfajta borítót különböztethetünk meg. A boltok polcain vastag, keménytáblás kötéses, valamint vékony, kartonált borítójú könyvekkel találkozhatunk. Utóbbi kategóriába tartoznak a füles borítójú kötetek is, melyek annak ellenére is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, hogy kivitelezésük drágább, mint az egyszerű puhatáblás borításé.

De mi a pontos oka ennek, és miért van az, hogy a füles borítóval ellátott kiadványokat ennek ellenére is imádja a könyvpiac?

Keménytáblás vs. puhafedeles kötés

A keménytáblás borító alapvetően esztétikusabb, és strapabíróbb is a puhafedeles borításnál. Nem csak elegánsabb, de nagyobb biztonságot is ad a köteteinknek az esetleges sérülésekkel szemben. A magasabb minőséget azonban meg kell fizetni, így a keménytáblás borítás legnagyobb hátránya az árában rejlik.

Ez nem véletlen, hiszen a keményfedeles könyvek esetében a kiadvány gerincet és vastag táblalemezt kap, lapjait pedig ragasztás helyett általában cérnával fűzik egybe. Ez lassabb folyamatot eredményez és több munkával is jár, sok esetben a keménytáblás könyveket pedig külön védőborítással is ellátják, ami szintén hozzájárul az előállítási ár növekedéséhez.

Ezzel ellentétben a kartonált, puhafedeles kötetek borítóját gyorsabb és gazdaságosabb eljárás elkészíteni. Ezek a kötések a könyvet alkotó papírtípusnál vastagabb kartonból készülnek, melyeket különböző módszerekkel felületkezelnek, lakkoznak vagy fóliáznak kiadás előtt. A kész borítót pedig általában ragasztással rögzítik a könyvtesthez.

Ez az eljárás lényegesen lecsökkenti a kötetek előállítási költségét, azonban kevésbé teszi ellenállóvá a kész könyveket a sérülésekkel szemben. Sőt, sok esetben a végeredmény kevésbé esztétikus, mint keménytáblás kötés.

Létezik azonban egy átmeneti megoldásnak is tekinthető borítófajta, ami tulajdonképpen a puhatáblás borítás bonyolultabb, „prémium” változata. Ez nem más, mint a füles könyvborító, mely nem csak praktikusabb, de ellenállóbb megoldást is jelent az egyszerű, kartonált kötéshez képest.

Miért jó a füles könyvborító?

Annak, hogy a füles borító olyannyira sikeres a puhatáblás könyvek esetében, két egyszerű oka van.

A sima puha borítót nyilván jól ismerjük. Azt is tudjuk, hogy mivel annak belső oldalára szinte sohasem kerül nyomat így kevesebb információ hordozására képesek, mint a vastagkötésű könyvek védőborításai.

A füles könyvborítón ezzel ellentétben nagyobb a nyomtatható felület, ezáltal az információközlésre is több lehetőségünk adódik. A behajtható füleken gond nélkül elhelyezhető például az adott kötet fülszövege, a szerzővel kapcsolatos, fontos információk, vagy akár a könyv ára és vonalkódja is.

Ezen felül a behajtható fülek a puha könyvborítót képesek hatékonyabban megóvni a sérülésektől. A behajtott részeknek köszönhetően ugyanis a borító vastagsága gyakorlatilag megduplázódik, ezáltal pedig strapabíróbbá válik kiadványunk.

Ezért kerül többe

Több oka is van annak, hogy a behajtható füles könyvborító többe kerül, mint az egyszerű, puhatáblás, kartonált kötés.

Az első és egyben legfontosabb dolog maga a nyomat mérete. A behajtható fülek miatt nagyobb papírívre van szükség a borítók kivitelezéséhez, ezzel pedig egyenesen arányosan növekszik az anyagköltség is. A papírívek méretének növekedésével pedig természetesen a felületkezelő anyag, azaz a borítók laminálására használt fólia mérete is növekszik.

Ez azonban még csak a kezdet, hiszen ezekhez a nagyobb méretű nyomatokhoz nem csak nagyobb papírívekre van szükség, de az elkészült anyagot meg is kell munkálni, méretre vágni, hajtogatni.

A füles könyvborítóval kapcsolatban pedig akadnak olyan feladatok, melyek gépesített gyártósoron nem végezhetők, kizárólag kézimunka segítségével tudjuk őket megoldani. Ilyen feladat például a hulladékanyag, vagy az úgynevezett vakborító kézzel történő letépkedése, illetve a behajtható fülek biegelése, hajtogatása is.

Arról nem is beszélve, hogy a füles borító esetében a gerinc ragasztása is bonyolultabb folyamatot jelent, mint a sima, kartonált változat esetében. A klasszikus puhatáblás kötés során a könyvtestet először a borítóhoz rögzítik, majd ezután kerül kivágásra a kiadvány. A füles borítóval ellátott kötetek esetében ez azonban nem megoldható, így előbb a borító méretre vágása szükséges, csak ezután tud megtörténni a lapok rögzítése.

Míg az egyszerű, kartonált kötés esetében az ilyen jellegű munkát gépek végzik, addig a méretüket és kialakításukat tekintve speciálisnak tekinthető, behajtható füles borítók esetében a folyamat megoldása gépesítve nem lehetséges.

Mindezen szempontokat figyelembe véve már kevésbé tűnhet irreálisnak, hogy a füles könyborító egy 1-2 ezer példányban készülő könyv esetén akár 25-30%-kal magasabb gyártási költséget is jelenthet.

Valóban megéri?

Sokakban merülhet fel persze a kérdés, hogy ha a füles könyvborító ilyen jelentős módon hozzájárulhat a nyomdaköltségek növekedéséhez, érdemes-e egyáltalán alkalmazni, vagy jobban megéri az egyszerű, puhatáblás borítást választani?

Nos, napjaink könyveladásait tekintve bátran kijelenthetjük, hogy habár a könyvpiac az új idők új kihívásainak köszönhetően válságos éveket élt át, az elmúlt pár évben az univerzum rendje kezd a helyére billenni. Egyre nagyobb ugyanis a kereslet a minőségi nyomdai kiadványok iránt, és az emberek egyre gyakrabban választják újból a klasszikus könyvformát az egyszerűbb és olcsóbb e-bookok helyett.

És alapvetően elmondható, hogy egy kiadás minél igényesebb, annál szívesebben áldoznak rá pénzt az emberek.

A behajtható füles borítás olcsóbb és praktikusabb a keménytáblás kötésnél, azonban lényegesen elegánsabb az egyszerű, kartonált puhatáblás borításnál, és nagyobb védelmez is biztosít kiadványainknak. Éppen ár-érték arányának köszönhető tehát, hogy a könyvesboltba betérő emberek szívesen választják azokat a köteteket, melyek ilyen formában lettek a nyomdai munka során kivitelezve.

Így készül a tökéletes kiadvány, lépésről lépésre

Bemutatjuk a kiadványkészítés legfontosabb lépéseit, és azokat a fontos tudnivalókat, amikre az egyes stádiumokban érdemes odafigyelni,

Amikor megvásárolunk egy könyvet vagy egy magazint, a legtöbbünknek meg sem fordul a fejében, tulajdonképpen hány ember munkájának a gyümölcsét tartjuk a kezünkben. Pedig egy igényes kiadványon számtalan szorgos kéz dolgozik, egymástól függetlenül, mégis egymás munkáját támogatva. Az írók, a lektorok, a grafikusok, valamint a nyomdászok tevékenysége egyaránt fontos részét képzi a folyamatnak.

A tökéletes kiadvány megalkotása éppen ezért nem csak érdekes, de bonyolult feladat is egyben. A végeredmény nagyban függ a különböző munkastádiumok megfelelő koordinációjától, illetve attól, az egyes szakemberek mennyire mozognak otthonosan a rájuk bízott területen.

Az alábbi bejegyzésben azt szeretnénk nagyvonalakban bemutatni, hogyan is készül egy kiadvány az ötlettől egészen a nyomdai kivitelezésig, és mik azok az apróságok, amikre a munka bizonyos szakaszaiban érdemes fokozott figyelmet fordítanunk.

A tökéletes ötlet megszületése

Legyen szó könyvről, magazinról, vagy reklámkiadványról, minden egyes nyomdatermék élete egy és ugyanazon közös ponton kezdődik: az ötlet megszületésénél.

Ha elhatározzuk, hogy nyomtatott kiadványt készítünk, rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk annak céljaival, és főként azzal, hogy kiket akarunk vele elérni, kik azok, akiket meg szeretnénk általa megszólítani.

Ez elméletben persze egyszerűnek tűnik, hiszen saját célközönségüket jobb esetben ismerjük. Fontos azonban, hogy már a tervezési fázis előtt tudjuk, milyen tartalommal, és főként: milyen vizuális megjelenéssel tudjuk tagjait hatékonyan megszólítani, cselekvésre ösztönözni, vagy vásárlásra késztetni.

Mind a szöveges tartalom, mind pedig a vizuális megjelenés terén más és más megoldások azok, amik jól működnek a különböző korcsoportok, vagy eltérő demográfiai hátterű közönség esetében. Máshogy szólítjuk meg az idős olvasókat, és máshogy kommunikálunk a fiatalokkal, legyen szó akár a szavakról akár az arculati elemekről, akár az adott kiadvány tervezett formátumáról.

Ezek mind-mind olyan tényezők, melyek részletes kifejtése a következő pontokra vonatkozik, azonban nem árt már azelőtt tisztán látni lelki szemeink előtt a célcsoportunk szempontjából releváns megoldásokat, mielőtt elkezdődne a munka érdemi része, és akár egyedül, akár több szakember segítségével belefognánk saját kiadványunk megvalósításába.

Tartalmi szerkesztés

A tökéletes ötlet megszületése után elérkezünk a tervezési fázisba, melynek első fontos lépését a szöveges tartalom létrehozása jelenti. A munkafolyamat a kiadvány jellegétől függően változó lehet, hiszen egy könyv és egy magazin, valamint egy prospektus és egy szórólap is más szövegírási, valamint szerkesztési eljárást igényel. Akadnak azonban olyan lépések, melyek egyik esetben sem maradhatnak ki a folyamatból.

Projektünk jellegétől és célközönségétől függően ügyelnünk kell arra, hogy megfelelő minőségű, és egyben megfelelő mennyiségű szöveg felhasználásával dolgozzunk. Egy könyv vagy egy magazin esetében ez nyilván nem jelent problémát, hiszen ekkor már nagy valószínűséggel az író, illetve az újságírók munkája adott, mint alapanyag. Egy reklámkiadvány esetében azonban fontos a feladathoz értő, megfelelő szövegíró megtalálása.

A kész szöveg pedig önmagában még nem feltétlenül elég. Egy tökéletes kiadvány esetében a szerkesztő és a lektor munkája is lényeges, hiszen az esetleges helyesírási hibák vagy logikai buktatók könnyedén tönkretehetik a vizuális szempontból legnagyobb odafigyeléssel felépített, prémium minőségben nyomtatott kiadványt is.

Vizuális tervezés

Ha már rendelkezünk a megfelelő mennyiségű és megfelelő minőségű szöveggel, elérkeztünk a tördelés és a grafikai tervezés szakaszához. Ez a lépés jelenti a folyamat leginkább összetett részét, és sok esetben akár több emberes munkáról is beszélhetünk.

Kiadványunk jellegétől függetlenül elsőként érdemes megfontolnunk, hogy teljesen egyedi megjelenést szeretnénk-e a kész nyomdaterméknek, vagy megelégszünk egy egyszerűbb, gyorsabb, és sok esetben olcsóbb megoldással, a különböző kiadványszerkesztő és grafikai szoftverekhez készített sablonok használatával.

Manapság már rengeteg szép és igényes template érhető el az olyan programokhoz, mint az Adobe InDesign vagy a Photoshop. Ezek néhány dollár ellenében beszerezhetők az olyan online áruházakból, melyek grafikusok és tervezők munkáit értékesítik. Ilyen például az Envato vagy GraphicRiver, ahol kedvünkre válogathatunk a jobbnál jobb, személyre szabható és szerkeszthető kiadványsablonok és grafikai elemek között.

Abban az esetben azonban, ha minden szempontból egyedi megjelenést szeretnénk saját nyomdatermékünknek, érdemes olyan tördelő-szerkesztőkkel és grafikusokkal együtt dolgoznunk, akik képesek a nevünkhöz, márkánkhoz köthető design megalkotására, munkáikat pedig nem pusztán érzésből, hanem formatervezés alapvető szabályainak ismeretében végzik.

Kiadványunk jellegétől függetlenül ugyanis a legapróbb elemek is beszédesek lehetnek, és egytől egyig szolgáltatásaink minőségéről, cégünk hozzáállásáról árulkodnak.

A megfelelő tördelés, a tudatos színhasználat, valamint a grafikai elemek és fotók minősége éppúgy hozzájárulnak egy könyv, egy magazin, vagy egy reklámkiadvány interpretációs lehetőségeihez, mint ahogyan az optimális stílusban megírt, és jól szerkesztett szöveges tartalom.

A különböző színsémák például más-más érzelmi húrokat pendítenek meg az egyes olvasóknál, a tipográfia pedig akár társadalmi pozíció, akár életkor alapján is meghatározó lehet egy nyomdai termék célközönségét illetően.

Utolsó simítások

Ha a grafikai tervezésen és a tördelésen is túlesünk, tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy a korábban elképzelt és gondosan megtervezett kiadványunk összeállt, és nincs más dolgunk, mint a kész anyagot leadni az általunk választott nyomdának.

Mielőtt azonban ez megtörténne, akad néhány apróság, amit nem árt ellenőriznünk, hiszen a nem megfelelő formátumban vagy minőségben leadott anyag sok galibát okozhat mind nekünk, mind pedig a nyomdászoknak.

A nyomdakész anyagokat érintő leadási paraméterekre ebben a cikkben nem térnénk ki külön, hiszen ezzel a témakörrel korábban már foglalkoztunk behatóbban. Mindenképp érdemes azonban megjegyeznünk a következőket:

Figyeljünk arra, hogy nyomdakész anyagunkat megfelelő minőségben, a nyomdagépekhez kalibrált színrendszerben, a lehető legjobb felbontásban juttassuk el a nyomdászoknak, és vegyük figyelembe azt is, hogy nem minden nyomda egyforma feltételekkel és kívánalmakkal dolgozik a leadott nyersanyagot illetően.

Nyomdai munka

Az, hogy milyen nyomdát választunk terveink megvalósításához, szintén csak céljainktól függ. Korábban részletesen foglalkoztunk már a digitális és ofszet nyomdák közti különbségekkel, melyek leginkább a tervezett példányszám tükrében lehetnek igazán érdekesek.

Ha nagy példányszámú kiadvány tökéletes minőségű nyomtatására vágyunk, mindenképp érdemes az utóbbi technológiát választanunk. A digitális nyomdákat kisebb darabszám esetén érdemes fontolóra vennünk, és abban az esetben, ha nagyon szorít minket a határidő.

Értékteremtés, közös erővel

Összességében elmondható, hogy a kiadványtervezés sokkal több, mint egyszerű rutinmunka. Legyen szó akár könyvről, akár magazinról, akár brosúráról vagy egyszerű szórólapról, a tervezés és a kivitelezés több lépcsős, értékteremtő feladat.

A munka pedig akkor tud igazán hatékonyan működni, ha terveink egy tiszta koncepció köré épülnek, és a folyamatban dolgozó szakemberek mindegyike arra törekszik, hogy a legjobb formáját nyújtsa. Beleértve ebbe a szövegírókat, a szerkesztőket, a grafikusokat, és természetesen a nyomdászokat is.

E-book vs. nyomtatott könyv: valóban megöli a digitális média a printet?

Az elmúlt időszak egyik legnagyobb háborújának a digitális és a print média harca tekinthető. Irodalmárok, kultúrantropológusok, könyvkiadók és nyomdászok egyaránt borúlátóan tekintettek a nyomtatott kiadványok jövőjére, és sokan egyenesen a könyvek, magazinok és napilapok várható kihalását jósolták az elkövetkező évtizedekre.

Mostanában azonban úgy tűnik, a kedélyek kissé elcsitultak. Kialakult egyfajta szimbiózis a nyomtatott kiadványok és virtuális testvéreik közt, és habár utóbbiak még mindig nagy népszerűségnek örvendenek, egyre inkább kezdenek visszatérni a köztudatba a print lapok, magazinok és kötetek.

Mik az okai ennek a tűzszünetnek, és vajon véglegesnek tekinthető-e ez a békés időszak, vagy egyszerű, átmeneti állapot? Ebben a bejegyzésben főkét ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A nyomtatott könyvet utánozhatatlan karaktere teszi szerethetővé

A nyomtatott könyvek előnyeit nem szükséges túlmagyaráznunk. Korábban már mi is foglalkoztunk ezekkel a blog keretein belül, és azok számára, akik legalább néhány kiadvánnyal rendelkeznek otthon a polcon, a virtuálisan pótolhatatlan sajátosságok valószínűleg önmaguktól értetődőek.

A friss papír illata mellett rengeteg dolog szól a klasszikus, papírformátumú könyvek mellett. A nyomtatott kiadványok hatékonyabban képesek lekötni figyelmünket, és fizikai formájuknak köszönhetően nagyobb becsben is tartjuk őket, mint digitális társaikat. Kézzelfoghatóságuk alapvetően értéket képvisel, ezáltal pedig sokszor tartalmukra is úgy tekintünk, mintha a nyomtatott lapok nagyobb életigazságokat, fajsúlyosabb gondolatokat lennének képesek hordozni, mint azok virtuális megfelelői.

Kevés szó esik azonban arról, miért is indult világhódító hadjáratra az e-könyv, és sokan miért preferálják napjainkban az elektronikus formátumú kiadványokat a papíralapú publikációkkal szemben.

Az e-könyv, olcsó, egyszerű és könnyen tárolható, de megvannak a hátrányai is

Az e-könyvet, mint jelenséget az internet megjelenése és széles körben történő elterjedése hívta életre. Hamar hatalmas népszerűségre tett szert, nem véletlenül.

A nyomtatott könyvek nagy hátránya, hogy rengeteg helyet képesek elfoglalni lakásunkban. Ezzel ellentétben a digitális változatok tárolásához nincs szükség hatalmas könyvespolcokra, akár több ezer kötet is elfér egyetlen olvasóeszközön, egy merevlemezen vagy flashdrive-on. Ezen túl az e-book előállítási költségei is alacsonyabbak, mint a print verzióké, így az esetek többségében olcsóbban elérhetők, egyszerűbben és hatékonyabban terjeszthetők.

A gyors és egyszerű digitális terjesztés persze csak egy bizonyos szempontból tekinthető pozitívumnak, egy ellentétes nézőpontból szemlélve viszont nagyon is negatív tulajdonság.

Az e-book fájlok kis mérete lehetővé teszi azt, hogy akár e-mailben csatolmányként, vagy egy felhőalkalmazásba feltöltve azonnal megoszthatóvá váljon a tartalom, akár egyszerre több száz, vagy ezer emberrel is. Míg korábban, a nyomtatott könyvek esetében a kalózmásolatok kevésbé okoztak problémát a szerzőknek és kiadóiknak, addig ma az e-bookok egyszerű elérhetősége jóval nagyobb fejtörést jelent azok számára, akiknek az illegális másolatok ellen fel kell venniük a lándzsát, és megvívni modern korunk egyik leginkább reménytelennek tűnő szélmalomharcát.

Nem oltják ki egymás életét, csupán kiegészítik egymást

A pozitívumok és negatívumok ismeretében talán már érthető, miért fér meg egymás mellett a két médium, és miért van az, hogy az e-könyvek továbbra is képtelenek kiütni a nyeregből a klasszikus, nyomtatott formátumot. Miért lehetséges mégis, hogy sokan nem testvérként, hanem afféle ősi ellenségként tekintenek a két, egymás társaságában egyre jobban megférő megoldásra?

Nos, ennek legfőbb oka az elmúlt évtized okoseszköz-forradalmában keresendő.

A hordozható, rengeteg hasznos tulajdonságot egyesítő elektronikai cikkek megjelenését az emberek többsége afféle mindent elsöprő és felülíró csúcstechnológiaként üdvözölte. Tíz évvel ezelőtt sokan gondolhattuk úgy, hogy egy PDF-fájlokat is kezelő, mp3 lejátszóval ellátott kamerás mobil vásárlása után nem lesz többé szükségünk digitális fényképezőkre, lemezjátszókra, vagy épp a forradalmi technológia mellett rendkívül ósdinak és elavultnak tűnő, papíralapú kiadványokra.

Az élet azonban, mint korábban sokszor, ismét a klasszikus formátumokat igazolta, és habár az okoseszközök megjelenése valóban sok szempontból egyszerűbbé tette a hétköznapokat, ahhoz még lényegesen kevés volt, hogy évtizedek, vagy évszázadok óta működő dolgokat tudjon száz százalékos hatékonysággal pótolni és felülírni. Nem ez volt azonban az első, és valószínűleg nem is ez lesz az utolsó próbálkozás erre.

A digitális könyvek forradalmát sokan hasonlítják például a hangoskönyvek megjelenéséhez. A néhány évtizeddel korábban felkapottá vált formátum a maga idejében forradalminak számított, mára pedig nem más, mint egy minimális érdeklődés kiváltására alkalmas alternatíva.

A kezdeti lelkesedés persze érthető, hiszen a hanglemezen, később digitális hangfájlokban tárolt könyvek azok számára is elérhetővé tettek bizonyos irodalmi műveket, akiknek vagy idejük, vagy pedig kedvük nem volt az olvasáshoz.

Sokan pedig már ezekben az időkben vizsgálták az olvasás alternatív módjainak a nyomtatott könyvekre gyakorolt, negatív hatásait, azonban minden előnye ellenére a hangoskönyvnek nem sikerült legyőznie a klasszikus nyomtatott formátumot, és megmaradt egyfajta kiegészítő lehetőségként azok számára, akik akkor is szeretnének befogadni bizonyos irodalmi- és szakszövegeket, ha épp nincs elegendő idejük az olvasásra.

És habár az e-könyvek estében némileg más a helyzet, kicsit azért mégis hasonló vizeken evezünk.

A digitális könyvek kényelmesen használhatók, és rengeteg olyan lehetőséget kínálnak, melyekre a klasszikus, nyomtatott változataik sosem lesznek képesek. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy évszázados történelemmel rendelkező médiumról beszélünk, melynek nem véletlenül sikerült annyi, viharos időszakot átvészelnie.

A nyomtatott könyvek kézzelfoghatóságuknak, és az anyagi mivoltuk által képviselt tekintélyüknek köszönhetik azt, hogy előre láthatólag sosem fognak eltűnni a köztudatból. És habár a digitális kiadványok napjainkban rendkívül népszerűek, úgy tűnik, előnyeik mellett megvannak azok a sebezhető pontjaik, melyeknek köszönhetően képtelenek megfosztani méltán megérdemelt trónjától nagytestvérüket, a klasszikus, nyomtatott könyvet.

5+1 ok, ami miatt a prospektusok még mindig működnek

Az online vásárlás és a digitális médiumok térhódítása az elmúlt másfél évtizedben elkerülhetetlenül hatást gyakoroltak a nyomtatott kiadványok világára. Sokan beszélnek a print média haláláról, a könyvek és magazinok polcokról történő, lassú eltűnéséről. A valóság azonban úgy tűnik, a szkeptikusokat igazolja.

A nyomtatott kiadványok továbbra is fontos szerepet töltenek be hétköznapjainkban, az emberek pedig a könyvek és magazinok mellett kedvelik a színes prospektusok, reklámújságok lapozgatását is. Egyes felmérések szerint olyannyira, hogy az átlag fogyasztó 15,5 percet tölt el egy reklámújság átböngészésével, míg az online hirdetések megtekintési ideje ennek kevesebb, mint egy tizede lehet.

De vajon mi lehet a titka annak, hogy a nyomtatott prospektusok a felgyorsult, digitális világban is annyira hatékonyan működőképesek, mint tíz, vagy épp húsz évvel ezelőtt? Az alábbi cikkben mutatunk Önnek hat okot, ami miatt a print reklámújságok továbbra is képesek hatékonyan felvenni a harcot az online trónkövetelőikkel szemben!

Jobban ragaszkodunk a kézzelfogható dolgokhoz

Ősi ösztönünk a birtoklási vágy. A kézzelfogható tárgyak szeretete, a fizikai dolgokhoz való kötődés az emberi természet teljesen normális velejárója. Éppen ezért érezzük úgy, hogy a papíralapú kiadványok nagyobb, maradandóbb értéket képviselnek a kizárólag bitek és bájtok formájában létező, digitális tartalmakkal szemben.

Ebből adódóan jobban kötődünk a könyvekhez és papíralapú magazinokhoz, és nagyobb jelentőséget tulajdonítunk nekik, mint a digitális médiumoknak, respektáljuk őket, és komolyabban vesszük az általuk továbbított információt is.

Habár néhány évig úgy érezhettük, a print anyagok kezdik elveszteni korábbi értéküket, napjainkban éppen ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Határozottan észrevehető igénynövekedés mutatkozik a fizikai formában kiadott könyvek és magazinok iránt, ez a megnövekedett figyelem pedig nem a puszta véletlennek köszönhető.

Biztonságérzetet nyújtanak

Sokan érezzük úgy, hogy a digitális tartalmak áradatába egy idő után belefárad az elménk. A digitális bennszülöttként felnövő fiatalok számára a nyomtatott tartalmak egyfajta oázisként szolgálnak az online világban, kiemelik őket a képernyők előtt töltött életből, az okoseszközeik és számítógépük fogságából. Az idősebb generációban a papíralapú kiadványok pedig nosztalgikus érzéseket is ébresztenek, ezáltal növelik a komfortérzetet.

Sőt, sokszor a hiteltelen online médiával szemben biztos tájékozódási pontot is jelentenek számunkra. Digitális tartalmat ugyanis tulajdonképpen bárki készíthet, így a nagy példányszámban megjelenő, nyomtatott kiadványok sokak számára még ma is a minőség fokmérőjét, a hiteltelen tartalmaktól való védettséget és biztonságot szimbolizálják.

Segítik a kikapcsolódást

Az emberek többsége, mint ahogyan a nyomtatott könyveket és magazinokat, úgy a prospektusokat és reklámújságokat is szabadidejében szokta lapozgatni. Az ilyen jellegű kiadványok A rohanó hétköznapokban lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy pillanatra leüljünk és egy csésze kávé vagy tea mellett nyugalomra leljünk, gondjainkat elfelejtve lapozgassuk az oldalakat.

Színesek, gazdagon illusztráltak, és könnyen értelmezhetőek, eme tulajdonságaiknak köszönhetően pedig néhány percre segítik a hatékony, stresszmentes kikapcsolódást.

Ösztönzik a vásárlást

A prospektusok fő célja egy adott cég termékeinek, áruház kínálatának bemutatása. Különböző tanulmányok pedig azt mutatják, hogy az online akciók, kuponprogramok és egyéb kedvezmények ellenére még mindig a nyomtatott reklámújságok azok, amik a legjobban képesek meghozni a fogyasztók kedvét a vásárláshoz.

Egyes felmérések szerint a nagy áruházláncok által terjesztett akciós újságok és katalógusok a célközönség 75%-ának adnak ötletet a bevásárláshoz, és 52%-ukat késztetik olyan dolgok megvételére, melyekről korábban nem tervezték, hogy a kosárba kerülnek majd.

Ez főként annak köszönhető, hogy a kézzelfogható prospektusokat könnyebben és nyugodtabban böngészhetjük át, és olyan ajánlatokon is van időnk elgondolkodni, melyeket online vásárlás, vagy a boltban történő böngészés során élből elutasítanánk.

Erősítik a márkahűséget

Egy igazán jó prospektus sokkal több, mint egyszerű reklámanyag. Ki nem lapozgatott volna gyermekkorában játékokat, vagy sportszereket és könyveket bemutató karácsonyi katalógusokat? Az élmény olyannyira meghatározó volt, hogy a legtöbben még felnőttként is emlékszünk a színes, életteli beállításokra.

A jó prospektus tehát egyszerre információhordozó és szórakoztató médium, ami sokkal inkább hasonlít egy magazinra, mintsem hirdetések egyszerű, összecsapott halmazára. Az igényes megjelenés, a jó szövegezés, és az esztétikus grafikai tervezés élvezetessé teszi egy reklámkiadvány lapozgatását, emellett pedig segít emlékezetessé tenni a márkát és annak termékeit a fogyasztók számára.

Összekötik a valóságot a digitális világgal

És azt tudta, hogy egy igazán jó prospektus után a megtekintők 70%-a az adott cég online felületeit is felkeresi? Bizonyos felmérések legalábbis azt igazolják, hogy a nyomtatott reklámkiadványok kiváló kapocsként működnek a fizikai és az online világ között, és egy ügyesen megtervezett, igényesen kivitelezett prospektus fellapozása a legtöbb fogyasztóban képes felébreszteni a kíváncsiságot egy adott márkával, illetve annak termékeivel kapcsolatban.

Online felületeink és nyomtatott kiadványaink közt pedig már direkt kapcsolatot is teremthetünk, hála az okoseskzözök nagy részével könnyedén és gyorsan leolvasható QR-kódoknak, melyek segítségével bármilyen webes link integrálhatóvá válik nyomtatott formában.

Továbbra is hatékony marketingeszköz

Összegezve a fentebb leírtakat, elmondható, hogy az online média és a print kiadványok közti harc nemhogy elcsendesedni látszik, de az elmúlt időszakban kialakulni látszik egyfajta konszenzus. A digitális tartalmak és a nyomtatott kiadványok kiegészítik egymást, rásegítenek egymás üzenetének megerősítésére.

A prospektusok, katalógusok, és különböző, reklámcéllal készülő kiadványok tehát a digitális világban is hatékonyan működnek, és továbbra is kiváló alternatívát jelentenek akkor, ha cégünk üzenetét a lehető legtöbb potenciális ügyfélhez szeretnénk eljuttatni. Mindezt persze abban az esetben, ha tartalmuk mellett megvalósításukra is odafigyelünk, és igényes vizuális megjelenéssel, kifogástalan nyomdai megvalósítással készítjük el saját prospektusainkat.

Hogyan kerülnek könyvespolcainkra a legizgalmasabb történetek?

Az elmúlt évtizedek során sokan, sokféle módon jósolták már, hogy a nyomtatott könyvek korának hamarosan bealkonyul. Szerencsére azonban mindezidáig a szkeptikusoknak lett igaza, és a nyomtatott könyvek helyét sem a televíziónak, sem a számítógépnek, sem pedig a digitális könyveknek nem sikerült átvennie. Sőt, a nyomtatott könyv továbbra is a világ egyik legnépszerűbb információhordozó médiumnak tekinthető.

Vajon mi lehet az oka annak, hogy ez a több, mint ötszáz éve velünk lévő nyomdaipari termék napjaink digitális világában is megállja a helyét? Az alábbi bejegyzésben amellett, hogy fény derül arra, hogyan készül egy könyv, erre az érdekes kérdésre is választ kapunk majd.

A könyvnyomtatás rövid története

Abban az esetben, ha a könyvek történetét egyetlen rövid bekezdésben szeretnénk összefoglalni, meglehetősen nagy fába vágnánk a fejszénket. A könyvet ugyanis, mint médiumot már jóval a nyomtatás feltalálása előtt, az írástudás elterjedése óta ismeri az emberiség.

A könyv maga szöveges információból és ábrákból álló, papíralapú információhordozó. Egyszerre kultúrtermék és kommunikációs eszköz. Megjelenése nem periodikus. Digitális formában, hangoskönyv és e-könyvként is létezhet.

Ha más formában is, de könyvekkel már az ókori sumer, egyiptomi, latin, illetve görög kultúrákban is találkozhatunk. Ezek főként agyagtáblákra és tekercsekre írott szövegek, melyeket később felváltott a pergamenre írt textusok kora. Ezeket főként a papság, a királyi közigazgatás, a feudális főurak és az egyetemek polgárai használták. A középkor végével azonban az írástudás rohamos elterjedésének köszönhetően egyre nagyobb igény mutatkozott a könyvek előállítására, így innen már csak egy lépésnyi távolságot jelentett a könyvnyomtatás feltalálása, mely Johannes Gutenberg ötvösmester és feltaláló nevéhez köthető.

Gutenberg már az 1430-as években kísérletezett egy hatékony, mechanikus sokszorosítási eljárás feltalálásával, a ma könyvnyomtatásnak nevezett mozgatható betűs megoldással azonban csak a ’40-es évekre sikerült elkészülnie. Először egy kisebb füzetet, majd három év munkájával egy teljes Bibliát sikerült kinyomtatnia.

A találmány lényege az önállóan használható, a szedés során újrarendezhető betű nyomóformák használata volt. A karaktereket egy keretbe, úgynevezett sajtóba rakva egy teljes papír- vagy pergamenívet nyomtatására nyílt lehetőség, az így elkészült íveket pedig lapok szerint rendezve lehetett könyv alakba fűzni.

Hogyan készülnek a modern könyvek?

A könyvnyomtatás természetesen az 1400-as évek óta sok változáson ment keresztül és rengeteget fejlődött. A pergament rövid idő után az olcsóbban előállítható papírra cserélték, a Gutenberg által megalkotott eljárás helyét pedig szép lassan átvették az ipari mennyiség előállítására is képes rotációs technikák, melyek során a nyomtatás nem sík, hanem henger alakú nyomóformával történik. Szintén lényeges lépést jelentett a nyomdatörténetben az ofszet, később pedig a digitális nyomdatechnika megjelenése.

Napjaink modern könyvei leginkább utóbbi két módszer alkalmazásával készülnek, attól függően, milyen darabszámban kerülnek a boltok polcaira. Míg a digitális nyomás lehetővé teszi azt, hogy akár egyetlen darab könyv is elkészíthető legyen, addig az ofszet technológia segítségével a nyomdák akár több ezer darabot is képesek kiváló minőségben előállítani az adott kötetből.

Miért imádjuk évszázadok óta?

A számítógépek megjelenése és az internet elterjedése komoly kihívást jelentett a nyomdaiparnak. A kilencvenes évek eleje óta egyre több tartalom válik ugyanis gyorsan, nyilvánosan elérhetővé, ami némileg visszaszorította a nyomtatott könyvek eladását is.

Sokak úgy gondolják, hogy éppen ezért az online tartalmak és a digitális könyvek megjelenése rendkívül negatív hatással bír a klasszikus könyviparra. Olyannyira, hogy az elkövetkező években akár az is előfordulhat, hogy a papíralapú kiadványok lassan, de biztosan eltűnnek a boltok polcairól. Ez a teória azonban egyelőre úgy tűnik, nem állja meg a helyét.

Digitális tartalmak ide vagy oda, a nyomtatott könyvet továbbra sem sikerült letaszítani a trónról, és az okostelefonok és tabletek korában is népszerű és keresett információhordozónak számít. Ennek oka egyrészt a megszokásban, másrészt pedig a könyvek fizikai mivoltában keresendő.

Az emberek többsége jóval könnyebben tud elmerülni egy kézbe fogható, papíralapú könyvben, mint egy digitális változatban. Utóbbiak esetében sokszor a minket körülvevő elektronikus zaj az, ami, megnehezíti az olvasás folyamatát. Ez különösen igaz akkor, ha a számítógépen vagy okoseszközön olvasunk, hiszen ebben az esetben rengeteg olyan tényező is felmerülhet, mely elvonhatja figyelmünket a kezünkben tartott szövegről. A papíralapú könyv esetében ezzel szemben kevesebb a lehetősége annak, hogy valami megzavarna minket az olvasás folyamatában.

A különböző, könyvvásárlási és olvasási szokásokkal foglalkozó felmérések szerint ráadásul nem csak az ehhez hasonló, kényelmi szempontok teszik vonzóbbá az emberek számára a papíralapú könyveket. Sokan még mindig maga a fizikai, kézben tartható médium élménye miatt vásárolnak nyomtatott kiadványokat. Számukra a tartalom mellett fontos a papíralapú könyv külleme, designja, az illusztrációk minősége, a médium lapozhatósága. És akadnak persze olyanok is, akik a könnyű ajándékozhatóság miatt részesítik továbbra is előnyben a nyomtatott termékeket, vagy épp olyan, elvakult gyűjtők, akiknek már egyszerűen a frissen vásárolt könyvek illata is képes örömet okozni.

Így vagy úgy, de tény, hogy a klasszikus könyvek fogyasztói bázisa a digitális tartalmak korában is erős és megingathatatlan maradt. És habár a megszokás nagy úr, azonban tény, hogy a fizikai formában létező könyv jóval több egyszerű hétköznapi tárgynál. Évtizedek, sőt, évszázadok óta a tudás, a világ megismerésének szimbóluma. Akadtak a történelem során nehéz időszakok, mikor túlélése sokak számára kérdésessé vált, azonban továbbra is itt van velünk, és köszöni, a digitális kor kihívásai közt is jobban érzi magát, mint valaha.