5+1 ok, ami miatt a prospektusok még mindig működnek

Az online vásárlás és a digitális médiumok térhódítása az elmúlt másfél évtizedben elkerülhetetlenül hatást gyakoroltak a nyomtatott kiadványok világára. Sokan beszélnek a print média haláláról, a könyvek és magazinok polcokról történő, lassú eltűnéséről. A valóság azonban úgy tűnik, a szkeptikusokat igazolja.

A nyomtatott kiadványok továbbra is fontos szerepet töltenek be hétköznapjainkban, az emberek pedig a könyvek és magazinok mellett kedvelik a színes prospektusok, reklámújságok lapozgatását is. Egyes felmérések szerint olyannyira, hogy az átlag fogyasztó 15,5 percet tölt el egy reklámújság átböngészésével, míg az online hirdetések megtekintési ideje ennek kevesebb, mint egy tizede lehet.

De vajon mi lehet a titka annak, hogy a nyomtatott prospektusok a felgyorsult, digitális világban is annyira hatékonyan működőképesek, mint tíz, vagy épp húsz évvel ezelőtt? Az alábbi cikkben mutatunk Önnek hat okot, ami miatt a print reklámújságok továbbra is képesek hatékonyan felvenni a harcot az online trónkövetelőikkel szemben!

Jobban ragaszkodunk a kézzelfogható dolgokhoz

Ősi ösztönünk a birtoklási vágy. A kézzelfogható tárgyak szeretete, a fizikai dolgokhoz való kötődés az emberi természet teljesen normális velejárója. Éppen ezért érezzük úgy, hogy a papíralapú kiadványok nagyobb, maradandóbb értéket képviselnek a kizárólag bitek és bájtok formájában létező, digitális tartalmakkal szemben.

Ebből adódóan jobban kötődünk a könyvekhez és papíralapú magazinokhoz, és nagyobb jelentőséget tulajdonítunk nekik, mint a digitális médiumoknak, respektáljuk őket, és komolyabban vesszük az általuk továbbított információt is.

Habár néhány évig úgy érezhettük, a print anyagok kezdik elveszteni korábbi értéküket, napjainkban éppen ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Határozottan észrevehető igénynövekedés mutatkozik a fizikai formában kiadott könyvek és magazinok iránt, ez a megnövekedett figyelem pedig nem a puszta véletlennek köszönhető.

Biztonságérzetet nyújtanak

Sokan érezzük úgy, hogy a digitális tartalmak áradatába egy idő után belefárad az elménk. A digitális bennszülöttként felnövő fiatalok számára a nyomtatott tartalmak egyfajta oázisként szolgálnak az online világban, kiemelik őket a képernyők előtt töltött életből, az okoseszközeik és számítógépük fogságából. Az idősebb generációban a papíralapú kiadványok pedig nosztalgikus érzéseket is ébresztenek, ezáltal növelik a komfortérzetet.

Sőt, sokszor a hiteltelen online médiával szemben biztos tájékozódási pontot is jelentenek számunkra. Digitális tartalmat ugyanis tulajdonképpen bárki készíthet, így a nagy példányszámban megjelenő, nyomtatott kiadványok sokak számára még ma is a minőség fokmérőjét, a hiteltelen tartalmaktól való védettséget és biztonságot szimbolizálják.

Segítik a kikapcsolódást

Az emberek többsége, mint ahogyan a nyomtatott könyveket és magazinokat, úgy a prospektusokat és reklámújságokat is szabadidejében szokta lapozgatni. Az ilyen jellegű kiadványok A rohanó hétköznapokban lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy pillanatra leüljünk és egy csésze kávé vagy tea mellett nyugalomra leljünk, gondjainkat elfelejtve lapozgassuk az oldalakat.

Színesek, gazdagon illusztráltak, és könnyen értelmezhetőek, eme tulajdonságaiknak köszönhetően pedig néhány percre segítik a hatékony, stresszmentes kikapcsolódást.

Ösztönzik a vásárlást

A prospektusok fő célja egy adott cég termékeinek, áruház kínálatának bemutatása. Különböző tanulmányok pedig azt mutatják, hogy az online akciók, kuponprogramok és egyéb kedvezmények ellenére még mindig a nyomtatott reklámújságok azok, amik a legjobban képesek meghozni a fogyasztók kedvét a vásárláshoz.

Egyes felmérések szerint a nagy áruházláncok által terjesztett akciós újságok és katalógusok a célközönség 75%-ának adnak ötletet a bevásárláshoz, és 52%-ukat késztetik olyan dolgok megvételére, melyekről korábban nem tervezték, hogy a kosárba kerülnek majd.

Ez főként annak köszönhető, hogy a kézzelfogható prospektusokat könnyebben és nyugodtabban böngészhetjük át, és olyan ajánlatokon is van időnk elgondolkodni, melyeket online vásárlás, vagy a boltban történő böngészés során élből elutasítanánk.

Erősítik a márkahűséget

Egy igazán jó prospektus sokkal több, mint egyszerű reklámanyag. Ki nem lapozgatott volna gyermekkorában játékokat, vagy sportszereket és könyveket bemutató karácsonyi katalógusokat? Az élmény olyannyira meghatározó volt, hogy a legtöbben még felnőttként is emlékszünk a színes, életteli beállításokra.

A jó prospektus tehát egyszerre információhordozó és szórakoztató médium, ami sokkal inkább hasonlít egy magazinra, mintsem hirdetések egyszerű, összecsapott halmazára. Az igényes megjelenés, a jó szövegezés, és az esztétikus grafikai tervezés élvezetessé teszi egy reklámkiadvány lapozgatását, emellett pedig segít emlékezetessé tenni a márkát és annak termékeit a fogyasztók számára.

Összekötik a valóságot a digitális világgal

És azt tudta, hogy egy igazán jó prospektus után a megtekintők 70%-a az adott cég online felületeit is felkeresi? Bizonyos felmérések legalábbis azt igazolják, hogy a nyomtatott reklámkiadványok kiváló kapocsként működnek a fizikai és az online világ között, és egy ügyesen megtervezett, igényesen kivitelezett prospektus fellapozása a legtöbb fogyasztóban képes felébreszteni a kíváncsiságot egy adott márkával, illetve annak termékeivel kapcsolatban.

Online felületeink és nyomtatott kiadványaink közt pedig már direkt kapcsolatot is teremthetünk, hála az okoseskzözök nagy részével könnyedén és gyorsan leolvasható QR-kódoknak, melyek segítségével bármilyen webes link integrálhatóvá válik nyomtatott formában.

Továbbra is hatékony marketingeszköz

Összegezve a fentebb leírtakat, elmondható, hogy az online média és a print kiadványok közti harc nemhogy elcsendesedni látszik, de az elmúlt időszakban kialakulni látszik egyfajta konszenzus. A digitális tartalmak és a nyomtatott kiadványok kiegészítik egymást, rásegítenek egymás üzenetének megerősítésére.

A prospektusok, katalógusok, és különböző, reklámcéllal készülő kiadványok tehát a digitális világban is hatékonyan működnek, és továbbra is kiváló alternatívát jelentenek akkor, ha cégünk üzenetét a lehető legtöbb potenciális ügyfélhez szeretnénk eljuttatni. Mindezt persze abban az esetben, ha tartalmuk mellett megvalósításukra is odafigyelünk, és igényes vizuális megjelenéssel, kifogástalan nyomdai megvalósítással készítjük el saját prospektusainkat.

Hogyan kerülnek könyvespolcainkra a legizgalmasabb történetek?

Az elmúlt évtizedek során sokan, sokféle módon jósolták már, hogy a nyomtatott könyvek korának hamarosan bealkonyul. Szerencsére azonban mindezidáig a szkeptikusoknak lett igaza, és a nyomtatott könyvek helyét sem a televíziónak, sem a számítógépnek, sem pedig a digitális könyveknek nem sikerült átvennie. Sőt, a nyomtatott könyv továbbra is a világ egyik legnépszerűbb információhordozó médiumnak tekinthető.

Vajon mi lehet az oka annak, hogy ez a több, mint ötszáz éve velünk lévő nyomdaipari termék napjaink digitális világában is megállja a helyét? Az alábbi bejegyzésben amellett, hogy fény derül arra, hogyan készül egy könyv, erre az érdekes kérdésre is választ kapunk majd.

A könyvnyomtatás rövid története

Abban az esetben, ha a könyvek történetét egyetlen rövid bekezdésben szeretnénk összefoglalni, meglehetősen nagy fába vágnánk a fejszénket. A könyvet ugyanis, mint médiumot már jóval a nyomtatás feltalálása előtt, az írástudás elterjedése óta ismeri az emberiség.

A könyv maga szöveges információból és ábrákból álló, papíralapú információhordozó. Egyszerre kultúrtermék és kommunikációs eszköz. Megjelenése nem periodikus. Digitális formában, hangoskönyv és e-könyvként is létezhet.

Ha más formában is, de könyvekkel már az ókori sumer, egyiptomi, latin, illetve görög kultúrákban is találkozhatunk. Ezek főként agyagtáblákra és tekercsekre írott szövegek, melyeket később felváltott a pergamenre írt textusok kora. Ezeket főként a papság, a királyi közigazgatás, a feudális főurak és az egyetemek polgárai használták. A középkor végével azonban az írástudás rohamos elterjedésének köszönhetően egyre nagyobb igény mutatkozott a könyvek előállítására, így innen már csak egy lépésnyi távolságot jelentett a könyvnyomtatás feltalálása, mely Johannes Gutenberg ötvösmester és feltaláló nevéhez köthető.

Gutenberg már az 1430-as években kísérletezett egy hatékony, mechanikus sokszorosítási eljárás feltalálásával, a ma könyvnyomtatásnak nevezett mozgatható betűs megoldással azonban csak a ’40-es évekre sikerült elkészülnie. Először egy kisebb füzetet, majd három év munkájával egy teljes Bibliát sikerült kinyomtatnia.

A találmány lényege az önállóan használható, a szedés során újrarendezhető betű nyomóformák használata volt. A karaktereket egy keretbe, úgynevezett sajtóba rakva egy teljes papír- vagy pergamenívet nyomtatására nyílt lehetőség, az így elkészült íveket pedig lapok szerint rendezve lehetett könyv alakba fűzni.

Hogyan készülnek a modern könyvek?

A könyvnyomtatás természetesen az 1400-as évek óta sok változáson ment keresztül és rengeteget fejlődött. A pergament rövid idő után az olcsóbban előállítható papírra cserélték, a Gutenberg által megalkotott eljárás helyét pedig szép lassan átvették az ipari mennyiség előállítására is képes rotációs technikák, melyek során a nyomtatás nem sík, hanem henger alakú nyomóformával történik. Szintén lényeges lépést jelentett a nyomdatörténetben az ofszet, később pedig a digitális nyomdatechnika megjelenése.

Napjaink modern könyvei leginkább utóbbi két módszer alkalmazásával készülnek, attól függően, milyen darabszámban kerülnek a boltok polcaira. Míg a digitális nyomás lehetővé teszi azt, hogy akár egyetlen darab könyv is elkészíthető legyen, addig az ofszet technológia segítségével a nyomdák akár több ezer darabot is képesek kiváló minőségben előállítani az adott kötetből.

Miért imádjuk évszázadok óta?

A számítógépek megjelenése és az internet elterjedése komoly kihívást jelentett a nyomdaiparnak. A kilencvenes évek eleje óta egyre több tartalom válik ugyanis gyorsan, nyilvánosan elérhetővé, ami némileg visszaszorította a nyomtatott könyvek eladását is.

Sokak úgy gondolják, hogy éppen ezért az online tartalmak és a digitális könyvek megjelenése rendkívül negatív hatással bír a klasszikus könyviparra. Olyannyira, hogy az elkövetkező években akár az is előfordulhat, hogy a papíralapú kiadványok lassan, de biztosan eltűnnek a boltok polcairól. Ez a teória azonban egyelőre úgy tűnik, nem állja meg a helyét.

Digitális tartalmak ide vagy oda, a nyomtatott könyvet továbbra sem sikerült letaszítani a trónról, és az okostelefonok és tabletek korában is népszerű és keresett információhordozónak számít. Ennek oka egyrészt a megszokásban, másrészt pedig a könyvek fizikai mivoltában keresendő.

Az emberek többsége jóval könnyebben tud elmerülni egy kézbe fogható, papíralapú könyvben, mint egy digitális változatban. Utóbbiak esetében sokszor a minket körülvevő elektronikus zaj az, ami, megnehezíti az olvasás folyamatát. Ez különösen igaz akkor, ha a számítógépen vagy okoseszközön olvasunk, hiszen ebben az esetben rengeteg olyan tényező is felmerülhet, mely elvonhatja figyelmünket a kezünkben tartott szövegről. A papíralapú könyv esetében ezzel szemben kevesebb a lehetősége annak, hogy valami megzavarna minket az olvasás folyamatában.

A különböző, könyvvásárlási és olvasási szokásokkal foglalkozó felmérések szerint ráadásul nem csak az ehhez hasonló, kényelmi szempontok teszik vonzóbbá az emberek számára a papíralapú könyveket. Sokan még mindig maga a fizikai, kézben tartható médium élménye miatt vásárolnak nyomtatott kiadványokat. Számukra a tartalom mellett fontos a papíralapú könyv külleme, designja, az illusztrációk minősége, a médium lapozhatósága. És akadnak persze olyanok is, akik a könnyű ajándékozhatóság miatt részesítik továbbra is előnyben a nyomtatott termékeket, vagy épp olyan, elvakult gyűjtők, akiknek már egyszerűen a frissen vásárolt könyvek illata is képes örömet okozni.

Így vagy úgy, de tény, hogy a klasszikus könyvek fogyasztói bázisa a digitális tartalmak korában is erős és megingathatatlan maradt. És habár a megszokás nagy úr, azonban tény, hogy a fizikai formában létező könyv jóval több egyszerű hétköznapi tárgynál. Évtizedek, sőt, évszázadok óta a tudás, a világ megismerésének szimbóluma. Akadtak a történelem során nehéz időszakok, mikor túlélése sokak számára kérdésessé vált, azonban továbbra is itt van velünk, és köszöni, a digitális kor kihívásai közt is jobban érzi magát, mint valaha.

Ön tudta? Nyomda és nyomda közt is rengeteg lehet a különbség!

Egyedi kiadvány tervezésére készül? Saját névjegykártyát, szórólapot, esetleg személyre szabott nyomdaterméket készíttetne? Már a kezében tartja a kész terveket, azonban nem tudja eldönteni, a különböző technikákkal dolgozó nyomdák közül melyik lenne a helyes választás? Emiatt nem kell aggódnia!

Az alábbi cikkben szeretnénk némi segítséget nyújtani Önnek ahhoz, hogy megtalálja a céljaiknak megfelelően nyomdatechnikát! Digitális, vagy oszet?

Miért fontos a megfelelő technika kiválasztása?

Egy egyedi kiadvány tervezése során a legtöbb emberben felmerül a kérdés: melyik nyomdát válassza annak érdekében, hogy tökéletes legyen a végeredmény? A válasz azonban nem minden esetben egyszerű, hiszen a helyes döntés rengeteg dologtól függhet.

A reklámanyagok és kiadványok legtöbbjéről elmondható, hogy általánosságban két nyomdatechnikával készülnek. Ez az ofszet, valamint digitális nyomtatás. Mindkettőnek megvannak a maga előnyei, ugyanúgy, mint ahogyan a hátrányai is. Hogy melyiket választjuk, leginkább személyes igényeinktől, valamint a nyomdába adott anyag jellegétől, a tervezett darabszámtól függ.

Napjainkban a digitális nyomtatás rendkívül népszerűnek számít, főként gyorsaságának köszönhetően. A hagyományos ofszet nyomtatás azonban sok esetben nem csak jobb minőségű, de költséghatékonyabb végeredményt is jelenthet. Ahhoz azonban, hogy céljainknak megfelelően könnyebb legyen a választás, érdemes mindkét módszerrel némileg közelebbről megismerkednünk.

Kis példányszám, gyors kivitelezés – amit a digitális nyomtatásról tudni érdemes

Sokan úgy gondolják, hogy a digitális nyomdatechnika korszerűbb és hatékonyabb megoldást jelent az egyéb megoldásokhoz képest, azonban ez a feltételezés alapvetően téves. A digitális nyomtatás leginkább abban az esetben jelent jó választást, ha anyagaink csupán kis példányszámban készülnek, és szeretnénk, hogy rövid határidőn belül elérhetőek legyenek számunkra.

Hogy miért? Ennek alapvetően két oka van.

Digitális nyomtatás esetén nem kell nyomóforma-költséggel számolnunk és a nyomtatási folyamat is lényegesen gyorsabban elindítható, mint az ofszet technológia alkalmazása esetében. Éppen ezért ez a technika főként azok számára ajánlott, akiknek egyedi nyomdatermékre van szüksége, esetleg olyan vállalkozásoknak, akik relatíve kis ügyfélkörrel dolgoznak, és 200-300 darab prospektusnál vagy szórólapnál nem igényelnek többet.

A digitális nyomtatás legfőbb hátránya ugyanis az, hogy az ofszet nyomással ellentétben a nagyobb darabszámos megrendelések esetében a költségek akár drasztikusan is megnövekedhetnek, ami főként a munkához szükséges anyagok árának köszönhető.

Ráadásul az ofszet nyomatok minősége nehezen reprodukálható, erre csak a legmodernebb digitális nyomdagépek képesek. Ez a minőség mellett megmutatkozik a színhelyességben is, éppen ezért, ha emellett a megoldás mellett döntünk, anyagainkból minden esetben érdemes próbanyomatot kérnünk, mielőtt a nyomda belekezdene kiadványaink legyártásába.

Abban az esetben azonban, ha a darabszámot tekintve nincsenek nagy igényeink és nagyon szorít a határidő, alapvetően jó választás lehet a digitális nyomtatás. A digitális nyomdagépek magas működési költségei miatt ellenben a nagy mennyiségű megrendelések esetében mindenképp érdemes előre gondolkodni, és elég időt hagyni magunknak arra, hogy anyagainkat egy, a célra alkalmas, ofszet gépekkel üzemelő nyomdánál készíttessük.

Nagy példányszám, alacsony ár – az ofszet nyomás legfőbb előnyeiről

A nagyobb ügyfélkörrel rendelkező cégeknek gyakorta szüksége lehet nagy példányszámban készülő vállalati prospektusokra, szórólapokra, akár ezres, tízezres tételekben is. A könyv- és magazinkiadás, valamint a reklámújságok sokszorosítása is olyan feladatot jelent, melynek megoldása digitális nyomdatechnikával nem csak rendkívül költséges, de alapvetően nehezen kivitelezhető is lenne.

Az ofszet nyomdatechnika legnagyobb előnye, hogy minél nagyobb példányszámban kerül valami nyomtatásra, annál olcsóbb darabárral számolhatunk. Ez főként az indulóköltségek többfelé történő eloszlásának, valamint a nyomdagépek magas fokú hatékonyságának köszönhető.

Indulóköltségnek számít többek közt a nyomóforma kialakítása. Ezen az eszközön található az az információ, amit festékezés után nyomás útján juttatunk át a papírra. Ofszet nyomás esetén ezt a nyomóformát a négy alapszínnek (CMYK) megfelelően kell elkészíteni.

A hatékony darabár és a színhelyesség mellett az ofszet technika egyik legnagyobb előnye továbbá, hogy a nyomdagépek különleges alapanyagokkal is képesek dolgozni. Lehet szó exkluzív papírról, fáról, vagy akár fémről: ezek nyomása a digitális gépekkel egyelőre nem lehetséges.

Szóval mik azok az alapvető kérdések, amiket mindenképp érdemes feltennünk magunkat azelőtt, hogy megtervezett grafikai anyagainkat nyomdába küldenénk?

  • Milyen jellegű anyagot szeretnék nyomtatni?
    A megfelelő nyomda kiválasztása nagyban függ attól, milyen jellegű nyomdaterméket szeretnénk előállítani. Színes névjegykártyák, szórólapok esetében jó választás lehet a digitális nyomda, azonban a vállalati prospektusok, újságok, vagy könyvek már sokkal inkább az ofszet nyomdák szakterületét jelentik.
  • Milyen gyorsan van szükségem az anyagra?
    Ha nagyon szorít a határidő, érdemesebb a digitális megoldást választanunk. A digitális nyomdák általában 1-3 napig terjedő határidővel dolgoznak, ofszet nyomdák esetében az anyagok elkészítése 4-14 munkanapot is igénybe vehet.
  • Mekkora példányszámban szeretném elkészíttetni az adott kiadványt?
    Kis példányszámú anyagok esetében jó választás lehet a digitális nyomda, azonban 200-300 darab fölött a növekvő költségek miatt már érdemes megfontolni azt, hogy anyagunkat egy ofszet technológiával dolgozó nyomdának adjuk le elkészítésre.
  • Milyen anyagra szeretnék nyomtatni?
    Egyedi papír, műanyag, fa, esetleg fém felület nyomása esetén a digitális nyomdák egyértelműen kiesnek a körből. Ezekre a felületekre kizárólag ofszet nyomási technológiával van lehetőség.
  • Milyen színeket tartalmaz a grafikai terv?
    Fekete-fehér anyagok nyomtatására az ofszet megoldás a leginkább kifizetődő (lásd: napilapok). Színes anyagok készítéséhez sokan a digitális nyomdákat választják, ami sok esetben valóban kifizetődőbb, azonban mindenképp érdemes tudni azt, hogy az ofszet technológia minőségben és színhelyességben is jobb megoldást jelent.

A nyomtatott média előnyei a digitális korban

Az elmúlt évtizedben sokszor, sokfelől hallhattuk már azt, hogy a nyomtatott média ideje lejárt. Nincs vásárlói igény a papír alapú újságokra, és a könyvek helyét is hamarosan átveszik a tabletekre olcsón letöltető, digitális kiadványok. Az e-book eladások adatai alapján azonban jól látható, hogy habár a digitális formátum valóban népszerű, az évek óta emlegetett forradalom elmaradt, és a nyomtatott kiadványok popularitása továbbra is töretlennek mondható.

Vajon mi lehet az oka annak, hogy a legtöbben ma is a papír alapú adathordozókat részesítik előnyben, és számíthatunk-e a jövőben a nyomtatott könyvek és újságok háttérbe szorulására, vagy épp teljes eltűnésére? Az alábbi cikkben főként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Miért népszerű még ma is a nyomtatott újság és könyv?

Az online tartalmak könnyen és gyorsan elérhetők, sok esetben ingyenesek, vagy olcsóbbak a print termékeknél. Sokszor olyan lehetőségeket is kínálnak az interakcióra, melyek a nyomtatott lapok esetében nem lehetségesek. Az e-könyvek tárolása ráadásul nem igényel külön polcot sem a szobában. Ennek ellenére a nyomtatott magazinok és könyvek népszerűsége, ha némileg csökkent is az elmúlt évtizedben, egyáltalán nem beszélhetünk a print termékek eltűnéséről. Hogy mért? Lehetséges lenne esetleg, hogy digitális média előnyei sokak számára épp ellenkező módon, hátrányként csapódnak le a mindennapokban?

A fizikai formátum varázsa

A legfőbb ok a nyomtatott kiadványok kézzelfogható, anyagi mivoltában rejlik. Ha ismerősi körében felteszi a kérdést, hogy ki miért olvas még mindig nyomtatott könyveket és újságokat, egészen biztos lehet abban, hogy szinte mindenkitől más választ fog kapni. Lesz, aki megszokásra hivatkozik majd, de a legtöbben ilyenkor a frissen nyomott könyvek illatára valamint a papír textúrájára szoktak esküdni. Röviden és tömören tehát az olvasás élménye mellett maga a médium által nyújtott, pozitív impulzusok is sokat jelentenek az olvasók számára.

Mások azért maradtak meg a nyomtatott formátum mellett, mert mai napig nem szívesen adnak ki pénzt digitális tartalmakra. Úgy érzik, cserébe nem kapnak mást, csupán biteket és bájtokat, melyek a kézzelfoghatóság hiánya miatt nem érik meg az anyagi ráfordítást.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a print média napjainkra kizárólag megrögzött gyűjtőket és a hagyományokhoz görcsösen ragaszkodó fogyasztókat kiszolgáló termékké vált volna. Anyagi mivolta mellett a nyomtatott kiadványok sokszínűsége is figyelemre méltó, ám a legfontosabb és egyben leginkább érdekes tény a print kiadványok figyelemre gyakorolt, pozitív hatásában rejlik.

Koncentrált figyelem és zavaró tényezők hiánya

Több, közelmúltbeli tanulmány is bebizonyította, hogy míg a digitális tartalmak fogyasztói az őket körülvevő online zaj hatására kevésbé tudnak a befogadásra szánt tartalomra fókuszálni, addig a nyomtatott médiafogyasztók figyelme sokkal erősebben koncentrálódik a kezükben tartott, fizikai kiadványra.

Olvasási folyamatunkat a könyvek, napilapok, vagy magazinok lapozgatása közben nem szakítják félbe a semmiből felugró hirdetések, nem állunk meg az olvasásban, hogy különböző multimédiás tartalmakat tekintsünk meg, és egy könyv vagy egy magazin szigorúan szerkesztett struktúrája is kevesebb lehetőséget biztosít arra, hogy a szöveg befogadása közben elkalandozzunk.

Egy nyomtatott könyv vagy újság tehát lehetővé teszi számunkra, hogy elszakadjunk a technológiától, ami nem csak a figyelem lekötése szempontjából lehet hatásos, de a mindennapi teendők által okozott feszültséget is stresszt is hatékonyan csökkentheti.

Mindkét formának megvannak a maga előnyei és hátrányai

Röviden és tömören összegezve a digitális, valamint a nyomtatott média egyaránt rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, melyek a hétköznapok során hasznosnak, vagy épp hátrányosnak nevezhetők. A digitális megoldások privilégiuma, hogy a tartalmak gyorsan kereshetők, sok esetben ingyenesen is elérhetők, tárolásuk pedig nem helyigényes. Ezzel szemben a nyomtatott kiadványok fizikai formátumuknak köszönhetően különleges élményt nyújtanak, jobban lekötik az olvasók figyelmét, és kézzelfoghatóságuk miatt a mai napig nagyobb becsben tartjuk őket, mint digitalizált társaikat.

Ebből következik, hogy az írásos tartalomszolgáltatás két fajtája, a digitális, illetve a nyomtatott média egyáltalán nem jelentenek veszélyt egymásra, sőt, sokkal inkább kiegészítik egymást. A különböző fogyasztói igények különböző megoldásokat kívánnak, azonban az, hogy a digitális média a közeljövőben kiszorítaná a piacról a nyomtatott könyveket és újságokat, egyelőre meglehetősen alaptalan feltételezésnek tűnik.

Alakítson egyedi és exkluzív dizájnt prégeléssel

A felületnemesítési eljárásokról korábban már publikáltunk egy összefoglalót. Ezúttal azonban szeretnénk egy kicsit mélyebb betekintést engedni ezek egyikébe, a prégelésbe. Ezzel a módszerrel könnyedén lehet látványos hatást elérni, ami megkapó lehet mindenki számára, aki kézbe veszi. De hogyan is működik és mikor érdemes alkalmazni? Most eláruljuk a válaszokat.

Minden felületnemesítési folyamatról elmondható, hogy sokat hozzáad a nyomtatvány arculatához. Ám nem mindegy, hogy mikor és melyiket alkalmazzuk egy-egy nyomtatott anyagon és a halmozás sem mindig kifizetődő. A prégelés kifejezetten elegáns dizájn alakítására alkalmas, így akkor igazán hatékony, hogyha a teljes kialakítás is ezt a vonalat követi.

Így készül a prégelt felület

A folyamathoz prégfólia szükséges, melynek segítségével fényes, matt, de akár strukturált felület is kialakítható.

Mit jelent ez?

A réteges fóliát a szükséges hőmérsékletre hevítik, majd a kívánt anyag felszínére helyezik. Itt a hőre olvadó réteg leválik és a nyomtatványra tapad, így színes nyomat marad a felszínen. Ha az anyag megkötött, már használatba is vehető a termék.

A módszer ráadásul kombinálható is. Dombornyomással együtt ugyanis még látványosabb hatás érhető el. Mivel ezt az eljárást a legtöbb esetben fémes színekkel alkalmazzák, ezért a domború felület fénytörést hoz létre, ennek következtében az eredmény sokkal látványosabbá válik.

Emellett természetesen lehetőség van matt és egyéb színes nyomatok létrehozására is. A lehetőségek tárháza ráadásul igencsak nyitott, hiszen nem csak szövegek, de akár képek és hologramok is nyomtathatóak ezzel az eljárással. Az ilyen típusú megoldás kifejezetten jól alkalmazható például könyvborítók esetén, amelyek így igazán megkapó külsővel gyarapodhatnak.

A fóliák emellett további izgalmas kiegészítőkkel is elláthatóak. A segítségükkel létrehozható akár csiszolt vagy homokszórt felület is, ami szintén izgalmas megjelenést kölcsönözhet a különböző nyomtatványok számára.

A prégelés egyik nagy előnye, hogy a legtöbb típusú papíron alkalmazható. Habár az esetek többségében olyan anyagokon alkalmazzák, melyek vastagabb alapot igényelnek, de akár vékony címkepapír esetén is hatékonyan felhasználható.

Milyen esetekben érdemes ezt az eljárást választani?

A legelterjedtebb felhasználási mód a prégelés esetén a könyvborítók és a névjegykártyák esetén fordul elő. Kétségtelen, hogy egy stílusosan kialakított könyvgerinc, vagy egy egyedi módon irizáló névjegykártya igazán egyedi benyomást tehet. Ám a prégelésben ennél sokkal több is rejlik, ha egy kicsit szabadjára engedjük a fantáziát.

A fóliák segítségével például létrehozható hologramos felület is. Ez a névjegykártyák mellett meghívók és brosúrák esetén is alkalmazható, amelyek így garantáltan felhívják magukra a figyelmet. Arra viszont érdemes ügyelni, hogy a prégelés esetén nagyobb szövegekben és felületekben érdemes gondolkodni. Apró részletek kiemelésére alkalmatlan.

A színes fóliázás is meglehetősen elterjedt napjainkra. Ebben az esetben is elmondható, hogy többnyire könyvborítókon használják. Emellett kiváló akkor is, hogyha egyedi füzetborítót, különböző dobozokat, prospektusokat szeretnénk egyedivé tenni. Ezzel a módszerrel remekül kiemelhetőek a szövegek mellett a grafikák is.

A prégelés sokoldalúan felhasználható felületnemesítési eljárás, amely még inkább feldobhatja az egyedi és fantáziadús nyomtatványokat. Alkalmazásához mindössze kész tervre és az ahhoz leginkább illő fólia kialakítására van szükség és már készülhetnek is a szemkápráztató nyomtatott anyagok, amelyek személyes és üzleti kapcsolatok esetén is mély benyomást tehetnek.

Szeretné Ön is elkészíteni egyedi tervezésű reklámanyagait? Forduljon bizalommal nyomdánkhoz, ahol megadott határidőre és a legjobb minőségben készítjük el megrendeléseit. Lentebb kérhet tőlünk árajánlatot, valamint elérhetőségeinken is bátran érdeklődhet személyre szabott ajánlatainkért. Korszerű gépeink és szakértő kollégáink a garancia a színvonalas munkára.