Ön tudta? Nyomda és nyomda közt is rengeteg lehet a különbség!

Egyedi kiadvány tervezésére készül? Saját névjegykártyát, szórólapot, esetleg személyre szabott nyomdaterméket készíttetne? Már a kezében tartja a kész terveket, azonban nem tudja eldönteni, a különböző technikákkal dolgozó nyomdák közül melyik lenne a helyes választás? Emiatt nem kell aggódnia!

Az alábbi cikkben szeretnénk némi segítséget nyújtani Önnek ahhoz, hogy megtalálja a céljaiknak megfelelően nyomdatechnikát! Digitális, vagy oszet?

Miért fontos a megfelelő technika kiválasztása?

Egy egyedi kiadvány tervezése során a legtöbb emberben felmerül a kérdés: melyik nyomdát válassza annak érdekében, hogy tökéletes legyen a végeredmény? A válasz azonban nem minden esetben egyszerű, hiszen a helyes döntés rengeteg dologtól függhet.

A reklámanyagok és kiadványok legtöbbjéről elmondható, hogy általánosságban két nyomdatechnikával készülnek. Ez az ofszet, valamint digitális nyomtatás. Mindkettőnek megvannak a maga előnyei, ugyanúgy, mint ahogyan a hátrányai is. Hogy melyiket választjuk, leginkább személyes igényeinktől, valamint a nyomdába adott anyag jellegétől, a tervezett darabszámtól függ.

Napjainkban a digitális nyomtatás rendkívül népszerűnek számít, főként gyorsaságának köszönhetően. A hagyományos ofszet nyomtatás azonban sok esetben nem csak jobb minőségű, de költséghatékonyabb végeredményt is jelenthet. Ahhoz azonban, hogy céljainknak megfelelően könnyebb legyen a választás, érdemes mindkét módszerrel némileg közelebbről megismerkednünk.

Kis példányszám, gyors kivitelezés – amit a digitális nyomtatásról tudni érdemes

Sokan úgy gondolják, hogy a digitális nyomdatechnika korszerűbb és hatékonyabb megoldást jelent az egyéb megoldásokhoz képest, azonban ez a feltételezés alapvetően téves. A digitális nyomtatás leginkább abban az esetben jelent jó választást, ha anyagaink csupán kis példányszámban készülnek, és szeretnénk, hogy rövid határidőn belül elérhetőek legyenek számunkra.

Hogy miért? Ennek alapvetően két oka van.

Digitális nyomtatás esetén nem kell nyomóforma-költséggel számolnunk és a nyomtatási folyamat is lényegesen gyorsabban elindítható, mint az ofszet technológia alkalmazása esetében. Éppen ezért ez a technika főként azok számára ajánlott, akiknek egyedi nyomdatermékre van szüksége, esetleg olyan vállalkozásoknak, akik relatíve kis ügyfélkörrel dolgoznak, és 200-300 darab prospektusnál vagy szórólapnál nem igényelnek többet.

A digitális nyomtatás legfőbb hátránya ugyanis az, hogy az ofszet nyomással ellentétben a nagyobb darabszámos megrendelések esetében a költségek akár drasztikusan is megnövekedhetnek, ami főként a munkához szükséges anyagok árának köszönhető.

Ráadásul az ofszet nyomatok minősége nehezen reprodukálható, erre csak a legmodernebb digitális nyomdagépek képesek. Ez a minőség mellett megmutatkozik a színhelyességben is, éppen ezért, ha emellett a megoldás mellett döntünk, anyagainkból minden esetben érdemes próbanyomatot kérnünk, mielőtt a nyomda belekezdene kiadványaink legyártásába.

Abban az esetben azonban, ha a darabszámot tekintve nincsenek nagy igényeink és nagyon szorít a határidő, alapvetően jó választás lehet a digitális nyomtatás. A digitális nyomdagépek magas működési költségei miatt ellenben a nagy mennyiségű megrendelések esetében mindenképp érdemes előre gondolkodni, és elég időt hagyni magunknak arra, hogy anyagainkat egy, a célra alkalmas, ofszet gépekkel üzemelő nyomdánál készíttessük.

Nagy példányszám, alacsony ár – az ofszet nyomás legfőbb előnyeiről

A nagyobb ügyfélkörrel rendelkező cégeknek gyakorta szüksége lehet nagy példányszámban készülő vállalati prospektusokra, szórólapokra, akár ezres, tízezres tételekben is. A könyv- és magazinkiadás, valamint a reklámújságok sokszorosítása is olyan feladatot jelent, melynek megoldása digitális nyomdatechnikával nem csak rendkívül költséges, de alapvetően nehezen kivitelezhető is lenne.

Az ofszet nyomdatechnika legnagyobb előnye, hogy minél nagyobb példányszámban kerül valami nyomtatásra, annál olcsóbb darabárral számolhatunk. Ez főként az indulóköltségek többfelé történő eloszlásának, valamint a nyomdagépek magas fokú hatékonyságának köszönhető.

Indulóköltségnek számít többek közt a nyomóforma kialakítása. Ezen az eszközön található az az információ, amit festékezés után nyomás útján juttatunk át a papírra. Ofszet nyomás esetén ezt a nyomóformát a négy alapszínnek (CMYK) megfelelően kell elkészíteni.

A hatékony darabár és a színhelyesség mellett az ofszet technika egyik legnagyobb előnye továbbá, hogy a nyomdagépek különleges alapanyagokkal is képesek dolgozni. Lehet szó exkluzív papírról, fáról, vagy akár fémről: ezek nyomása a digitális gépekkel egyelőre nem lehetséges.

Szóval mik azok az alapvető kérdések, amiket mindenképp érdemes feltennünk magunkat azelőtt, hogy megtervezett grafikai anyagainkat nyomdába küldenénk?

  • Milyen jellegű anyagot szeretnék nyomtatni?
    A megfelelő nyomda kiválasztása nagyban függ attól, milyen jellegű nyomdaterméket szeretnénk előállítani. Színes névjegykártyák, szórólapok esetében jó választás lehet a digitális nyomda, azonban a vállalati prospektusok, újságok, vagy könyvek már sokkal inkább az ofszet nyomdák szakterületét jelentik.
  • Milyen gyorsan van szükségem az anyagra?
    Ha nagyon szorít a határidő, érdemesebb a digitális megoldást választanunk. A digitális nyomdák általában 1-3 napig terjedő határidővel dolgoznak, ofszet nyomdák esetében az anyagok elkészítése 4-14 munkanapot is igénybe vehet.
  • Mekkora példányszámban szeretném elkészíttetni az adott kiadványt?
    Kis példányszámú anyagok esetében jó választás lehet a digitális nyomda, azonban 200-300 darab fölött a növekvő költségek miatt már érdemes megfontolni azt, hogy anyagunkat egy ofszet technológiával dolgozó nyomdának adjuk le elkészítésre.
  • Milyen anyagra szeretnék nyomtatni?
    Egyedi papír, műanyag, fa, esetleg fém felület nyomása esetén a digitális nyomdák egyértelműen kiesnek a körből. Ezekre a felületekre kizárólag ofszet nyomási technológiával van lehetőség.
  • Milyen színeket tartalmaz a grafikai terv?
    Fekete-fehér anyagok nyomtatására az ofszet megoldás a leginkább kifizetődő (lásd: napilapok). Színes anyagok készítéséhez sokan a digitális nyomdákat választják, ami sok esetben valóban kifizetődőbb, azonban mindenképp érdemes tudni azt, hogy az ofszet technológia minőségben és színhelyességben is jobb megoldást jelent.

Papírtípusok – így érdemes felhasználni a különböző fajtákat

papírtekercs

Kétségtelen, hogy a papír kiválasztásakor könnyen összezavarodhat a rengeteg különböző felület, tömeg és mintázat között. Nehéz eldönteni, hogy arra célra, amire Ön szánja, melyik lenne a legalkalmasabb. Ráadásul a díszes darabok láttán meglehetősen nagy a kockázata, hogy elcsábuljon és ez a praktikum rovására mehet. Ezért most összeállítottunk egy segédletet, ami irányt mutathat ebben a kérdésben.

Ahhoz, hogy ez érthetőbb legyen, először a kifejezéseket érdemes megismerni, amelyek a típusokra vonatkoznak. Ilyen például a papír tömege, ami az átlagembernek nem sokat mond, számszerűsítve pedig talán még kevesebbet. A felhasználási területet továbbá meghatározza a felület, a szerkezet, a szín és az összetétel is.

Lássuk tehát az alapvető tudnivalókat!

A papír vastagságát a négyzetméterre vetített tömege adja meg. Minél magasabb ez az érték, annál vastagabb lesz a lap, amivel dolgozni fogunk. Az értékre hatással van a szerkezet és az összetevők is, amiből készül. A normál szerkezet mellett vannak volumenizált, öntapadó és önátíró fajták is. Az összetevőket ez a cél fogja meghatározni. Lehet fából készült, famentes, vagy akár újrahasznosított is.

A szín kérdésében is döntő, hogy milyen az összetétele a felhasználásra szánt papírnak. Ebben az esetben ugyanis általában anyagában színezett az elkészült termék. Azt is érdemes tudni, hogy a fehér papírok árnyalatai között is vannak különbségek, mivel a hófehér mellett megkülönböztetünk például tört fehér, bézs és egyéb színeket is.

Felület tekintetében megkülönböztetünk mázolt és mázolatlan papírokat. A mázolt fajta felülete sima, mindkét oldalon kezelt, míg a mázolatlanok jóval porózusabbak, nem rendelkeznek bevonattal. Előbbi esetében a felület magán tartja a festéket, utóbbi pedig beissza azt, ilyen módon bár mindkettő tartós eredményt hoz, mivel másként jön létre, a felhasználásuk is jelentősen különbözik.

Hogyan érdemes alkalmazni ezeket a papírokat?

Éppen ezek miatt a jelentős különbségek miatt rettentően széles skálán mozog a papírtípusok felhasználási területe. Bizonyos darabok remekül használhatóak képes anyagokhoz, ellenben szórólapnak kevésbé, míg mások a tökéletes levélpapírt testesítik meg, de önátírónak alkalmatlanok. Ezért is célszerű ismerni ezeknek a fajtáknak a legjobb funkciót, hogy az elkészült nyomtatvány valóban funkcionális lehessen.

A 80 és 200 g-os papírok leginkább levélpapírok, szórólapok könyvek belíveihez alkalmasak. Könyvek esetében azonban ez csak akkor igaz, ha nem képes kiadványról beszélünk, ebben az esetben ugyanis érdemesebb nagyobb tömeg papírban gondolkodni, 115-150 g megfelelő erre. Ezt a vastagságot érdemes brosúrákhoz is alkalmazni. 200 g felett a könyvborítók, dossziék, névjegyek és képeslapok vastagsága következik már, mivel ezeknek erősebb tartásra van szüksége a használat során.

A mázolt papírt műnyomó papírként is szokás emlegetni. Kiválóan alkalmas fotók és egyéb képes anyagok nyomtatásához, mivel a felülete élénk színeket eredményez, ami kritikus szempont a fotók esetén. Fotók mellett képeslapokhoz is remek választás.

A mázolatlan darabok között már több fajtát is megkülönböztetünk. Ide tartozik az ofszet, a kreatív és egyes volumenizált papírok. Az ofszet leginkább újságok, szórólapok és egyéb szöveges kiadványok készítésére alkalmas. A kreatív papírokat meghívók és névjegykártyák alapanyagául szolgálhat. A volumenizált lapok pedig a könyvek belíveit képezik leginkább, mivel szerkezete lazább, mint a “sima” ofszeté, ezért a könyv végül vastagabb lesz.

Külön típust képviselnek az önátíró és öntapadó lapok. Előbbi festékpatront rejt magában, ami nyomásra megnyílik és átadja a festéket az alatta levő papírra. Az öntapadós típus lehet mázolt vagy mázolatlan egyaránt, egyik oldala pedig ragasztóval van ellátva, hogy betölthesse funkcióját.

Fenti ismertetőnk segítségével könnyebben találhatja meg a megfelelő papírokat nyomtatványaihoz. Ha már tudja, mire van szüksége, akkor kérjen bátran árajánlatot lent, de kérdés esetén szívesen nyújtunk szakértő segítséget is anyagai elkészítéséhez.

Mi az ofszetnyomtatás, és mikor van rá szüksége?

Az ofszetnyomtatás a nyomdaipar legelterjedtebb nyomtatási eljárása. Nem is csoda, hiszen rengeteg mindent lehet vele nyomtatni: a könyveken, magazinokon kívül például csomagolóanyagokat, és levélpapírokat is. Ha nagyobb példányszámra van szüksége, akkor ez az önnek való nyomtatási forma. Nézzük, mit kell még róla tudnia!

Így történik az ofszetnyomtatás

A nyomólemezen lévő festékezett kép átadódik egy rugalmas gumikendőnek, ami egy forgó fémhengerre van rögzítve. A festékezett képet ez a gumikendő viszi a papírra.

Álljunk meg egy szóra, mi a gumikendő célja? Feladata, hogy ellensúlyozza a nyomathordozó esetleges felületi egyenetlenségeit, és így jobb minőségű nyomat készüljön. Egyébként a gumikendő felől fúj a szél, hiszen innen ered az ofszetnyomtatás elnevezése: az ofszet szó nem közvetlen nyomtatást, átmásolást, áthelyezést jelent.

Vegyük sorra az ofszetnyomó gép munkafázisait!

  • papíradagolás
  • festékezés
  • nyomtatás – a papírt az ellennyomó henger vezeti, és nyomtatás közben a gumikendős hengernek préseli
  • papír kirakása

A fenti fázisok mellett a nedvesítőmű alkohollal elegyített vizet is juttat a nyomólemezre.

Az ofszetnyomó gép még nem említett hengerei a gumikendős henger (ezen van rögzítve a gumikendő), és a formahenger, amely körül a hajlított nyomólemez található meg. Nyomtatás közben ezek a hengerek gyakorlatilag egymással érintkezve forognak.

Az ofszetnyomógépek típusai

Az ofszetnyomtatás lehet íves vagy tekercsnyomás. Íves nyomtatásnál a nyomógépbe ívekben kerül a papír, tekercsnyomtatásnál pedig tekercsben. Szárítóművekkel rendelkeznek, a szárítás történhet meleg levegővel, infravörös sugárzással, UV-sugárzással, vagy gázlánggal

Íves ofszetnyomó gépek

  • óránkénti teljesítményük 4000-15000 nyomat
  • a legtöbb nyomtatott anyagot el lehet vele készíteni, de néhány csomagolóanyag típust, vagy a túl nagy példányszámot nem kedveli
  • vannak kis méretű gépek, és nagyobbak is, így nem csak A4-es méretben gondolkodhat, hanem akár A0-ásban is
  • nyomóműve miatt akár hat szín nyomtatását is lehetővé teszi egy oldalon, de nem ritka a 8 nyomóműves (werk-es) íves ofszetgép sem

Nyomdánkban ilyen íves ofszetnyomó gépekkel dolgozunk.

Tekercsofszet nyomógépek

Néhány esetben előnyösebbek, mint az íves ofszetnyomó gépek. A papírpálya két gumikendős henger között fut, azaz egyidejűleg a papír mindkét oldala nyomtatásra kerül. Ennek a gépnek nagy előnye a hatalmas sebessége.

  • óránkénti teljesítményük 15000-50000 vagy még több nyomat
  • általában négy színt nyomtatnak, egy menetben a papír mindkét oldalán
  • 16 A4-es oldalt is képesek egy menetben nyomtatni

A könyvnyomtatásra specializálódott tekercses nyomógépek kis példányszám esetén is gazdaságosak (32, 48, 64 vagy 96 oldal fekete-fehér oldal esetén)

Erre alkalmas leginkább a tekercsofszet nyomtatás: több tíz- vagy több százezres példányszámú katalógusok (utazási, áruházi), magazinok, könyvek, reklámanyagok, napilapok nyomtatására.

Nyomdai trükkök:

  • a papírt megfelelő feszítéssel kell tekercselni, hiszen egyébként könnyen beszakadhat
  • ahhoz, hogy a színes nyomtatás igazán igényes legyen így, figyelni kell a nyomda helyiségeinek légnedvességét – ezért van az, hogy a legtöbb nyomda gépterme légkondicionált, és emiatt szabályozzák a levegő páratartalmát is

Ezért válassza az ofszetnyomtatást:

  • remekül visszaadja a színeket
  • a nyomatok részletgazdagok lesznek
  • a gumikenőnek hála nem vastagodnak meg a betűk és a képek szélei
  • ha ezt a nyomtatási formát választja, sokféle papírt felhasználhat a kiadványaihoz
  • olcsó, így gazdaságosan megoldhatja a kiadványai nyomtatását
  • mivel rövid idő alatt elvégezhető a nyomógépek beigazítása, igazán gyorsan készülnek el a nyomdaipari termékei
  • Digitális nyomtatás ide, vagy oda, napjainkban még mindig az ofszetnyomtatás a legmagasabb minőséget produkáló eljárás.

Ha egyenletesen magas minőségű, nagy mennyiségű nyomatra van szüksége, akkor válassza a költséghatékony ofszetnyomtatást!

Mi Heidelberg Speedmaster nyomdagépekkel dolgozunk, amelyek jelenleg a piacon lévő egyik legjobb minőséget produkáló íves nyomdagépek. Kiválóan alkalmasak kis és közepes példányszámú, magas minőségű, 4+0, 4+4 színű (meghívók, szórólapok, katalógusok, prospektusok, folyóiratok, könyvek, plakátok,…) nyomdaipari termékek gyártására.

Íves ofszetnyomás

Gépmester

A nyomdaipar egyik legelterjedtebb technikája. Jelentése: átmásolás, áthelyezés.

A nyomat a nyomólemezről egy gumikendőre, arról a papírra vagy más nyomathordozóra kerül. A nyomathordozó lehet papír vagy műanyag alapanyagú.

Nyomdánk Heidelberg Speedmaster nyomdagépekkel dolgozik, melyek jelenleg a piacon lévő egyik legjobb minőséget produkáló íves nyomdagépek. A gépek pár évesek. A folyamatos karbantartásnak köszönhetően szinte még újak.

Kiválóan alkalmasak kis és közepes példányszámú, magas minőségű, 4+0, 4+4 színű (520×360 mm nyomásméret) ill. B2-es nyomdaipari termékek gyártására (meghívók, szórólapok, katalógusok, prospektusok, folyóiratok, könyvek stb.).